Áttétképző génpolimorfizmus

Alapkutatások klinikai vonzattal

Befolyásolhatja a daganatok áttétképzési sajátságait egy gén polimorfizmusa – állítják a National Cancer Institute és a Cambridge-i Egyetem kutatói (Nature Genetics 2005;37:1055–1062). Kimutatták, hogy a SIPA1 génnek (signalinduced proliferation associated gene 1) létezik olyan variánsa, amely alanin helyére treonint épít be a gén által kódolt GTPáz-aktiváló protein (GAP) fehérjék közötti kapcsolatokért felelős régiójába. A GAP gátolja két kis molekulájú GTPáz, a RAP1 és a RAP2 fehérje aktivitását, és ezáltal a sejtek adhézióját és migrációját is. Az alanin helyén treonint tartalmazó GAP kevésbé hatékonyan gátolja a RAP1 működését, lehetővé téve a sejtek közötti adhéziós folyamatok felerősödését.
A munkacsoport egereket fertőzött meg egy áttétképzésre kifejezetten hajlamos emlőtumor-sejtvonallal. Azt tapasztalták, hogy a kis aktivitású GAP-t kódoló SIPA1 génről szintetizálódott RNS átírásának gátlása csökkenti a tüdőbeli metasztázisok számát, míg a kis aktivitású fehérje fokozott expressziója a tüdőáttétek számának jelentős növekedését vonja maga után. Humán daganatokat vizsgálva a kutatócsoport szintén arra a megállapításra jutott, hogy a SIPA1 gén fokozott expressziója a progresszió felgyorsulásához vezet. Ezek alapján feltételezhető, hogy a nagyobb aktivitású GAP-t kódoló allélre nézve homozigóta genotípusú egyének esetében a daganatok kisebb valószínűséggel képeznek áttéteket, mivel a primer tumor sejtjei nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak össze egymással, mint a daganaton kívüli sejtcsoportokkal.