Rák elleni oltás?

Ennek az az oka, hogy a profilaktikus rákoltások az autoimmunitás miatt minden bizonnyal súlyosan károsítanák a szervezetet. A tumorsejtek által termelt antigének ugyanis a test saját, normális fehérjéinek variánsai, és az immunrendszer nem csak a – később esetleg megjelenő – tumorfehérjét, hanem a hozzá hasonló normális fehérjéket is megtámadná, nem sokkal az oltás beadása után, amikor még nem is alakult ki tumor.

Ritika Jaini és munkatársai többféle egérmodellt használtak fel egy profilaktikus oltás kidolgozására és hatásmechanizmusának vizsgálatára. Szellemes módon az α-laktalbumin autoantigént használták fel immunizálásra, egy olyan fehérjét, amely normális körülmények között csak szoptatáskor termelődik az emlő epiteliális sejtjeiben, de a legtöbb emberi emlőrák elég nagy mennyiségben expresszálja. Ennek köszönhetően az α-laktalbumin elleni immunreakció nem emlőrákos, többé már nem szoptató nőben nem vált ki gyulladást, és semmilyen más mellékhatása sincs.

Az α-laktalbumin-ellenes immunválasznak a vizsgált egérmodellekben (a/ transzgenikus egér, amelyben spontán emlőrák alakul ki, b/ BALB/c egér, amelybe 4T1 transzplantálható emlőrákot ültettek be) igen jelentős védő hatása volt profilaktikusan és a rák nagyon korai stádiumában is. Ez azt jelenti, hogy menopauza után – ekkor alakul ki az emlőrákok többsége, és szoptatásra már nem kell számítani – az ellenanyag nagyon hatékonyan és biztonságosan védheti a nőket is az emlőráktól.

Immunválasz

A tisztított α-laktalbuminnal immunizált egerekben 10 nappal az oltás után a nyirokcsomókban a nyiroksejtek proliferációja volt megfigyelhető. Ez vonatkozott mind a CD4⁺, mind a CD8⁺ T-sejtekre, és emellett megnőtt a γ-interferon (IFN-γ) és az interleukin-2 (IL-2) szintje, és csökkent az IL-4-é, az IL-5-é és az IL-10-é; ez a mintázat a gyulladásmegelőző állapotra jellemző. Ha később szoptatott az egér, emlőgyulladása alakult ki: az emlőszövetben CD3⁺CD4⁺ T-sejtek és CD3⁺CD8⁺ T-sejtek szaporodtak fel, amelyek a CD44 aktivációs markert expresszálták, és magas volt az IFN-γ szintje. A szerzők meggyőzően igazolták, hogy az immunválaszt nem antitestek vagy egyéb, a szérumban található anyagok mediálják, hanem a T-sejtek.

Profilaxis

Az úgynevezett MMTV-neu egerek az aktiválatlan neu protoonkogént expresszálják, és spontán emlőrák fejlődik ki bennük: életük 205. napjára már 50 százalékukban kialakul a tumor. Hat ilyen egeret 8 hetes korában α-laktalbuminnal immunizáltak, másik hat placebót kapott. Tíz hónapos korukra minden placebóval kezelt egérben kifejlődött az emlőrák, míg az α-laktalbuminnal kezeltek közül egyetlenegyben sem.

Az α-laktalbumin hatásosnak bizonyult a 4T1 transzplantálható emlőrák esetében is: abban a 8 egérben, amely a tumor átültetése előtt 13 nappal α-laktalbumin oltást kapott, sokkal lassúbb volt az emlőrák növekedése, mint a placebót kapott egerekben (ld. ábra).

Kezelés

Ha a BALB/c egerek a 4T1 tumor átültetése után 5 vagy 13 nappal kaptak α-laktalbumin oltást, akkor jelentősen lassult a tumor növekedése, azonban a 21. napon alkalmazott vakcináció már hatástalan volt (a bőr alá bevitt tumorsejtekből 2-3 hét alatt fejlődik ki tapintható daganat).

 Alkalmazás emberben

 Az emlő működése kivételes a szervezetben: a tejtermelést számos tejfehérje, köztük az α-laktalbumin nagy mennyiségű termelése kíséri, amikor azonban nem termel tejet az emlő, akkor metabolikusan mintegy alszik, és nem termel α-laktalbumint sem, ezért az oltás ilyenkor nem vált ki emlőgyulladást. Ezt a jelenséget használták ki a kutatók kísérletükben, és ezért gondolják, hogy nem lenne nehéz feladat menopauza utáni nők számára vakcinációs programot kidolgozni.

(Forrás: Ritika Jaini, Pavani Kesaraju1, Justin M. Johnson, Cengiz Z. Altuntas, Daniel Jane-wit, Vincent K. Tuohy: An autoimmune-mediated strategy for prophylactic breast cancer vaccination. Nature Medicine, 2010, 16:799-803. DOI: 10.1038/nm.2161)