Kiképzett dentrikus sejtekkel indulnak a daganatok ellen

Az immunválasz folyamatába több hiba is becsúszhat. Előfordul, hogy a szervezet saját anyagaival szemben is ilyen választ ad (autoimmun betegségek), és az is, hogy ártalmatlan külső anyagokra túlzott mértékben válaszol (allergia). E két szélsőség között az is megtörténhet, hogy valódi ellenségekre nem, vagy elégtelen módon reagál. Az immunrendszer például felismeri a rákos daganatsejteket is, de legtöbbször nem vet be azok elpusztítására minden eszközt. Így a tumor elhatalmasodik a szervezetben, ha külső eszközökkel nem próbálják megsemmisíteni. Az ideális az lenne, ha maga a szervezet pusztítaná el egy immunválasz segítségével. Vajon lehetséges-e erre "megtanítani" a szervezet immunrendszerét? Nagy László akadémikus, a debreceni orvos- és egészségtudományi centrum egyetemi tanára és kutatói erre a kérdésre igennel szeretnének válaszolni.

A debreceni akadémikus és munkatársai azt vizsgálják, hogyan lehet a dendritikus sejteket képessé tenni arra, hogy megfelelő immunválaszt adjanak, például a tumorokra, vagy éppenséggel ne támadjanak a szervezet saját anyagaira. Az éretlen immunsejtek még nem képesek felismerni az ellenséget. Ezt természetes úton akkor tanulják meg, amikor először találkoznak a behatolókkal. Mesterséges úton, különböző ellenségeket bemutatva is meg lehet tanítani őket arra, hogy mikre kell rátámadniuk. Különböző tumorsejtekkel kapcsolatba hozva képesek arra, hogy ezek jellemző szerkezeteit bemutassák az immunrendszernek, amely felveszi a harcot az egyes tumortípusokkal. Tudományos nyelven: a dendritikus sejtben az eltérő feladatokra más-más genetikai mintázat aktiválódik, azaz a feladattól függően más-más gének aktívak. A dendritikus sejtek különféle genetikai programjainak mesterséges aktiválásával tehát elméletileg az immunválaszt "programozni" lehet. Olykor az a feladat, hogy a kórokozókkal, a rákos sejtekkel szembeni immunválaszt erősítsék, olykor pedig az, hogy a káros immunválaszt csökkentsék. Utóbbi esetben: kiküszöböljék, hogy az immunrendszer a szervezet által előállított anyagok, például az inzulin ellen is támadásba lépjen.

Átprogramozva a dendritikus sejtek genetikai működését elérték, hogy például a cukorbetegségben csökken az immunrendszer inzulin ellenes aktivitása. Az eddigi vizsgálatokat laboratóriumban tenyésztett emberi sejtekkel kapcsolatban végezték el, de már megkezdték az állatkísérleteket is, egereken is kipróbálva a felfedezett mechanizmust.

Hasonló eredményeket várnak a rákellenes küzdelemben is. Itt viszont éppenséggel erősíteni, s nem gyengíteni kell az immunválaszt. Az elérendő cél, hogy a lehető legtöbb tumor ellen be tudják vetni az immunrendszert. Az átprogramozott sejteket fel lehet használni a tumor elleni vakcina készítésére. Elő lehet készíteni olyan sejttenyészeteket, ahol az emberből kivett daganatsejteket összehozzák ezekkel a sejtekkel, amelyeket a szervezetbe visszajuttatva erőteljes immunválaszt lehet kiváltani ellenük.