A pitvarfibrilláció korai felismerése és jobb gondozása
Akció a stroke megelőzéséért
A stroke/szélütés jelentős népegészségügyi probléma – míg a kardiovaszkuláris betegség az iparilag fejlett országokban vezető halálok, minden második elhalálozásért felelős, a stroke önmagában is a harmadik leggyakoribb halálok (rákban és szívbetegségben halnak meg többen, mint szélütés következtében), emellett a hosszú távú rokkantság egyik fő oka, évente ötmillió embert tesz tartósan rokkanttá a világon.
Megelőzése érdekében május 8-án vasárnap, a fővárosi Népligetben ingyenes szűrővizsgálatok, tanácsadás, szórakoztató program várja a lakosságot. A hazai szélütés-helyzetről az orvosi szakma vezetői számoltak be.
A pitvarfibrilláció a stroke egyik legjelentősebb, kezelhető kockázati tényezője, a leggyakoribb tartós szívritmuszavar. Pitvarfibrilláló betegeknél a stroke megelőzését egyszerű intézkedésekkel hatékonyabbá lehetne tenni – szögezi le az „Akció a stroke megelőzéséért” elnevezésű munkacsoport, amely egy európai egészségügyi szakemberekből (kardiológusok, neurológusok, alapellátásban dolgozó orvosok), valamint a javaslatokat támogató egyénekből és társaságokból (betegképviselők, döntéshozók, egészségügyi gazdasági szakemberek) álló csoport. Célja a pitvarfibrilláció jobb és korábbi felismérésének és gondozásának biztosítása, valamint a pitvarfibrillációhoz társuló stroke megelőzéséhez szükséges hatékonyabb intézkedések és kezelések bevezetése.
Hazai részvétel
A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott, a Magyar Kardiológus Társaság, a Magyar Stroke Társaság és a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság révén.
A program alapvetően 4 pilléren áll:
- A nagyközönség tájékoztatása;
- A betegek segítése és informálása: betegtájékoztatók megjelentetése, betegszervezetek, betegnapok támogatása;
- A pitvarfibrilláció kezelésével és a stroke megelőzésével, kezelésével és rehabilitációjával kapcsolatos ismeretek és irányelvek terjesztése szakorvosi kongresszusokon,
- Háziorvos-továbbképzés - összefogásban az Oktató Családorvosok szervezetével.
A program részeként az Akció magyar résztvevői ismertették a hazai helyzetet.
Hannibálné Völgyes Krisztina, a Liga az Agyi Érbetegségek Ellen betegszervezet elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a betegszervezet alapítóinak és tagjainak (orvosok, egyéb egészségügyi dolgozók, kutatók, művészek, tanárok) célja, hogy az egyesület segítse a stroke miatt kialakuló betegség leküzdését, az érintettek rehabilitációját, és tájékoztassa a társadalom tagjait a megelőzés lehetőségéről.
Dr. Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke a pitvarfibrillációról szólva elmondta, hogy a kardiológia és a neurológia a stroke-ellátásban összekapcsolódott, hiszen a stroke 30-40 százalékban kardiális eredetű (szívritmuszavar, embólia). A pitvarfibrilláló betegek száma 150-200 ezer, és 300-400 ezer kórházi bekerülés mögött áll ez a ritmuszavar.
Pitvarfibrilláló betegeknél a stroke kockázata ötször magasabb, mint az átlagnépességben. Ha pitvarfibrilláció is fennáll, a stroke miatti halál előfordulása férfiaknál kétszer, nőknél háromszor magasabb, mint nem-pitvarfibrilláló betegek esetén. A pitvarfibrillációhoz társuló stroke súlyosabb, jelentősebb rokkantságot okoz és rosszabb a kimenetele, mint a pitvarfibrilláció nélküli stroke esetében, az egy éven belüli halál valószínűsége 50 százalék.
Hazánkban évente 40 ezer beteg kerül kórházba stroke miatt, és 20-30 ezren halnak meg a következtében. A WHO adatai szerint Magyarország a stroke-halálozást jelző országok között a gyakoriság második helyén áll, vagyis a statisztikákban résztvevő országok közül egy kivételével mindenütt több esély van a túlélésre, mint nálunk.
Mivel Európa népessége idősödik és a pitvarfibrillációra hajlamosító betegségek (pl. szívroham) túlélése javul, egyre több lesz a fokozott kockázatnak kitett idős beteg.
Előrejelzések szerint az EU-ban az új stroke-esetek száma a 2000-ben észlelt évi 1,1 millióról 2025-re 1,5 millióra, a pitvarfibrilláló betegek száma pedig 2050-re kb. 2,5-szörösére nő.
Dr. Csiba László, a Magyar Stroke Társaság előző elnöke, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója hangsúlyozta, hogy artériás tromboembólia esetén nem csak az agyi erek megbetegedéséről van szó, hanem az erek teljes testre kiterjedő meszesedéséről. Férfiaknál átlagosan 58 éves kor körül támad a szívinfarktus, 68 év körül a stroke, míg nők esetén 5-6 évvel később. A szakember kiemelte: a stroke gazdasági terhe óriási, az unió összes egészségügyi kiadásának 2-3 százalékát teszi ki. Hazánkban az évi 16 ezer szívinfarktusos ellátása az első évben 5 ezer millió forint, a 2. évben 444 millió forint, a stroke-ellátás ennél jóval többe kerül: a 42 ezer beteg első évi kezelése 15 ezer millió, a 2. évi kezelés 1416 millió forint. Azonban a volumenkorlát miatt tavaly az OEP az 5 ezer vérrögoldásból csak 700-at finanszírozott.
Ha a szélütéses beteg 3 órán belül vérrögoldásban részesül, 80 százalék eséllyel meggyógyul, enélkül csak 10 százalék ennek a valószínűsége.
Sürgős intézkedések szükségesek a stroke drámaian növekvő klinikai, gazdasági és társadalmi terheinek, illetve az egyénre, a gondozókra és a családokra gyakorolt negatív hatásainak megoldására. Ennek első lépése lehet a pitvarfibrillációban szenvedő betegekkel való kiemelt foglalkozás. Itt különösen fontos a háziorvosok szerepe, a tünetmentesek kiszűrése.
Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke elmondta, hogy hazánkban minden harmadik szélütést szenvedett meghal egy éven belül, és minden harmadik maradandó károsodást (bénulás, beszédzavar, depresszió) szenved. Míg 1970-ben azonos volt a magyar és osztrák stroke-os betegek halálozása, a szomszédainknál ma harmadannyi. Ennek oka, hogy Ausztriában jól működik a prevenció, akut ellátásban a betegek 16-18 százaléka részesül (nálunk 2 százaléka – az EU ajánlása: minimum 5 százalék), és jól szervezett az ápolás, a rehabilitáció. A rossz szociális helyzet is hozzájárul a stroke-halálozáshoz: a budapesti 8. kerületben 6 évvel korábbi életkorban jelentkezik a megbetegedés, és az áldozatok 10 évvel korábban halnak meg, mint a 12. kerületben.
Dr. Folyovich András, a Szent János Kórház Neurológiai osztályának vezetője, a Liga az Agyi Érbetegségek Ellen betegszervezet szakmai elnöke beszámolt kutatásuk eredményeiről: a közép- és felsőfokú végzettségű betegek részesülnek leginkább trombolízisben – ez is a felvilágosítás fontosságára és a háziorvosok szerepére hívja fel a figyelmet. Mint ahogy az is, hogy a hozzájuk került szélütéses betegek majd’ 20 százalékánál ők diagnosztizálták először a hiperkoleszterinémiát. Ugyanilyen arányban fedezik fel ők először a pitvarfibrilláló szélütésesek pitvarfibrillációját. A pitvarfibrillálók harmada ugyanis semmilyen panasszal (szívdobogásérzés, légszomj) nem rendelkezik, azaz rendkívül fontos a szűrés és a tudatos háziorvosi ellátás.
Dr. Pfliegler György, a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke azt hangsúlyozta, hogy élete során minden huszadik embernek van trombotikus történése, illetve hogy a tromboembólia daganatos betegségben önálló halálok. A tumor egyébként a vénás tromboembólia kockázatát növeli a véralvadási zavarral együtt, míg az artériás tromboembólia esélye az elhízással, érelmeszesedéssel nő. Mivel ez utóbbi életmódbetegség, a megelőzésben és a kezelésben óriási az orvos-beteg közötti együttműködés szerepe, a dohányzás abbahagyása, a diabétesz, a hipertónia kezelése, a fizikai aktivitás növelése, illetve a gyógyszeres megelőzésnél az alvadásgátlás mellékhatásainak elkerülése érdekében szintén központi fontosságú a beteg bizalma orvosában, az együttműködés, a rendszeres kontroll. Dr. Pfliegler egyedülálló eredményről is beszámolt: az antitrombotikus irányelv a 27 érintett szakma szempontjainak figyelembe vételével készült el.
Dr. Gerhard Waltl, az „Akció a stroke megelőzéséért” mozgalom támogatója, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója többek között a civil szervezetek szerepét hangsúlyozta a stroke megelőzésében, a felvilágosításban, ápolásban és rehabilitációban.
