2021. június. 20., vasárnap - Rafael.
hirdetés
hirdetés

Nem kellenek high-tech eszközök a stroke rehabilitációhoz

A stroke rehabilitációval foglalkozó eddigi legnagyobb vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy az otthon végzett fizikoterápia semmivel sem kevésbé hatásos, mint egy highg-tech járószalagos program.

És ami még meglepőbb: azok a betegek is javultak, akik a rehabilitációt csak későn, 6 hónappal a stroke után kezdték el. Sokáig úgy gondolták, hogy a 6. hónap utáni rehabilitációnak nem sok haszna van.

"Most először sikerült igazolni, hogy a hosszabb terápia előnyökkel jár. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag mindenkinek az eddiginél intenzívebb kezelésre van szüksége" – kommentálta az eredményt dr. Jeffrey Saver, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem stroke központjának igazgatója, aki maga nem vett részt a vizsgálatban.

A kutatást a Duke Egyetem kutatói végezték dr. Pamela Duncan vezetésével, és február 11-én számoltak be eredményeikről az Amerikai Stroke Szövetség Los Angeles-i konferenciáján.

Évente majdnem 800 000 amerikainak van stroke-ja, és a túlélők mintegy kétharmadának járászavara van. Egyre elterjedtebben használnak a kezeléshez bonyolult robotokat és speciális járószalagokat, egyre több kórház alkalmazza az ilyen gépeket, azonban nagyon kevés adat van arra nézve, hogy ezek előnyt jelentenek-e a hagyományos terápiához képest.

A vizsgálatba 408 olyan stroke túlélőt vontak be, akiknek problémáik voltak a járással. Átlagosan 1700 lépést tettek meg naponta (a normális érték 10 000 lépés). Egyik részük rendszeresen elutazott egy olyan központba, ahol high-tech eszközökkel kezelték őket, másik részüket otthonukban részesítették fizikoterápiában. A kezelés kezdetét tekintve is két csoportba sorolták őket: az egyik csoport tagjai a stroke után 2 hónappal kezdték el a terápiát, míg a másikéi csak 6 hónap múltán.

A high-tech programban résztvevők egy járószalagon gyakoroltak, miközben testsúlyukat egy heveder tartotta. Amikor jobb állapotba kerültek, gyorsabbak és kitartóbbak lettek, akkor egyedül gyakorolták a járást. Az otthon kezelteknek egy fizikoterapeuta segített elvégezni azokat a gyakorlatokat, amelyek növelték erejüket és egyensúlyérzéküket, és minden nap jártak.

Egy év elteltével kiderült, hogy nincs különbség a két csoport között: járásuk sebessége és a megtett út hossza egyforma mértékben nőtt. A járószalagot használók azonban gyakrabban érezték magukat gyengének és többször szédültek.

Mi több, az otthoni kezelést sokkal kevesebben szakították meg, csupán a betegek 3 százaléka, míg a járószalagosat 13 százalékuk.

"Országunkban az a tendencia, hogy minél fejlettebb gépeket alkalmazzunk, de ez a vizsgálat kimutatta, hogy ezek nem mindig jobbak, mint a hagyományos módszerek" – mondta dr. Walter Koroshetz, a Neurológiai Betegségek és a Stroke Országos Intézetének igazgatóhelyettese.

A legfontosabb eredmény az, hogy a hosszabb és az intenzívebb kezelés nagyobb fokú javulással jár. Ebben a vizsgálatban a betegek 36 rehabilitációs ülésen vettek részt, de sok biztosítótársaság csak 20 ülés költségeit fedezi. Az az ellátás, amiben ma a stroke áldozatai rutinszerűen részesülnek – három-hat hónapos nem eléggé intenzív terápia – nem juttatja őket olyan jó állapotba, amilyet képesek lennének elérni.

A kutatók jelenleg a költségek összehasonlításán dolgoznak, azonban már most úgy gondolják, hogy az otthoni kezelés sokkal olcsóbb, mivel nincs szükség drága gépekre és kevesebb terapeuta szükséges hozzá, mint a high-tech kezeléshez.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

A tsimane törzs tagjait nem első alkalommal vizsgálják. 2017-ben már nagy nyilvánosságot kapott az az eredmény, miszerint időseik szív- és érrendszeri egészsége egészen példátlan a világon.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez.