A Merck kezdeményezte EGFR gátló szerének használatát tüdőrákban

A Merck KGaA egyik divíziója, a darmstadti (Németország) székhelyű Merck Serono bejelentette, hogy az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA) kérvényezte EGFR gátló gyógyszere indikációs körének kiterjesztését, arra vonatkozóan, hogy engedélyezzék a szernek a standard elsővonalbeli platina-alapú kemoterápiával kombinációban történő adását olyan, előrehaladott vagy áttétes nem-kissejtes tüdőrákban szenvedő (NSCLC) betegeknél, akikben magas a felszíni növekedési faktor expressziója.

A beadvány a III. fázisú FLEX-vizsgálatban résztvevő betegek tumorszöveti EGFR-expressziójának új biomarker vizsgálatán alapul.

A mellkasi onkológiai témákkal foglalkozó chicagoi multidiszciplináris szimpóziumon 2010. decemberében bemutatott új adatok szerint amikor a standard kemoterápiát az EGFR gátló gyógyszerrel egészítették ki, a magas EGFR-expressziójú betegek körében jelentős mértékben 28,1 százalékról 44,4 százalékra nőtt meg a válaszadási ráta (p=0,002).

A Merck Serono a beadvány összeállítása során további klinikai adatokat is megvizsgált, és a soron következő kongresszusokon további eredményeket készül bemutatni.

Európában a tüdőrák a vezető halálok a rosszindulatú daganatos betegek körében, az összes rákkal összefüggő halálozás 20 százalékát teszi ki (férfiakban 28 százalék, nőkben 10 százalék.

Az összes tüdőrák közel 80 százalékát a nem-kissejtes tüdőrákok képviselik. A betegség diagnosztizálásának időpontjában a nem-kissejtes tüdőrákos betegek túlnyomó részének már előrehaladott stádiumú, inoperábilis (más szóval nem műthető) betegsége van, amely nagyon rossz kimenetelű. A nem-kissejtes tüdőrák kezelése továbbra is komoly nehézségekkel jár, mivel az utóbbi tíz évben csupán nagyon kevés új, hatékony gyógyszert sikerült előállítani. A tüdőrák teljes 5-éves túlélése 10 százalék körüli, szemben a melanomás esetekre jellemző 81 százalékkal, illetve a mellráknál tapasztalható 75 százalékkal.