Csúcsdiagnosztikával az Alzheimer-kór korai felismeréséért

A neurokognitív betegségek leggyakoribb formájának számító Alzheimer-kórban világszerte körülbelül 50 millióan szenvednek. Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben az Alzheimer-betegek száma akár háromszorosára is emelkedhet, így a betegség egészségügyi és szociális kiadásai akár meghaladhatják a többi idegrendszeri kórkép terheit is. Az elmúlt három évben a betegség történetében először oki terápiát nyújtó, a betegség kialakulási esélyeit akár jelentős mértékben csökkentő készítmények is forgalomba kerültek, ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy ezek alkalmazási területe a kór nagyon korai stádiuma lehet majd. Az Alzheimer-kór megelőzését vizsgáló kutatások szintén arra világítottak rá, hogy a prevenciós stratégiának a lehető legkorábbi betegség fázisban van kiemelt szerepe.

A 2022 őszén az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben (OMIII) létrejött Neurokognitív Kutatási Központ fő célja a korai diagnosztikus módszerek hatékonyságának fejlesztése és új vizsgálati eljárások kidolgozása, így lehetőséget adva az idejében megkezdett életmódbeli intervenciónak és a gyógyszeres beavatkozásnak.

Kóros fehérjék az agyvízben

A központ megalakulása óta számos fontos eredményt tudhat magáénak. Ezek egy része az Alzheimer-kór általános megismerését segíti, így a tudományos kutatások motorjául szolgálhat, egy része azonban a napi gyakorlatban is hasznosítható. A központ kiemelten fontos célja volt, hogy a bizonyos európai országokban már rutinszerűen használt agyvíz-elemzést beemelje az Alzheimer-kór hazánkban is elérhető klinikai diagnosztikai sorába, amely által az érintett betegek majdnem 100 százalékos pontosságú diagnózishoz juthatnak. A Semmelweis Egyetemmel közösen bevezetett eljárással az Alzheimer-kórra jellegzetes patológia nagy biztonsággal ítélhető meg. „A pontos diagnózis ebben a betegcsoportban kiemelt jelentőséggel bír, mivel a mögöttes kórok kimutatása a megfelelő időben és dózisban beállított gyógyszeres terápiát alapvetően meghatározza”, ismerteti Prof. Dr. Kamondi Anita, az OMIII neurológiai szakmai igazgatója.

Az ilyen módon megismert patológia azonban nem csak a klinikai döntések alapja, hanem fontos kutatási kérdések megválaszolását is segíti. A központ kutatói intenzíven dolgoznak annak megértésen, hogy az így megismert biológiai különbségek milyen mértékben használhatóak fel a betegség kimenetelének és rizikójának hosszú távú előrejelzésére.  

Árulkodó mozgásmintázatok

A központ labordiagnosztikai repertoárjának fejlesztése mellett fontos előrelépések történtek a képalkotó és az automatizált, számítógép alapú biomarkerek kutatásában is. A mágneses rezonancia (MR) képalkotásra irányuló kutatások igazolták, hogy a térbeli tájékozódás rendszerének vizsgálatával a betegség korai felismerése segíthető. Ezen eredmények ösztönözték azokat a technológiai újításokat is, amelyek az agyi szerkezet és hálózatok automatizált elemzését is lehetővé teszik jelentős adatmennyiség mellett is. Jelenleg a centrum kutatói intenzíven vizsgálják, hogy melyek azok a gépi tanulási módszerek, amellyel a képalkotó diagnosztika hatékonysága jelentősen emelhető.

A gépi tanulás mellett jelentős szerepet kapott a mesterséges intelligencia alapú szűrési lehetőségek kialakítása is. A központban frissen kialakított mozgáslabor a Cursor Insight és a 4% Fitness támogatásával jött létre ipari-kutatói együttműködés keretében. A kutatások alapját a Nemzeti Agykutatási Program képezi, céljuk pedig a kéz, szem és a négyvégtagi mozgások mintázatának együttes elemzése az Alzheimer-kór korai felismerésében. Ezen kutatásokhoz természetesen jelentős idegélettani ismeretek is szükségesek, amelyek megismeréséhez fontos lökést adhat a Magyar Tudományos Akadémia által szponzorált Lendület Program támogatása is. „A 2023-as év kiemelkedő eredménye, hogy a hazánkban legnagyobb presztízzsel rendelkező Lendület Program keretében olyan idegélettani kutatásokat tudunk elindítani, amelyek bizonyos népbetegségek között fennálló kapcsolatot vizsgálnak, mint például az Alzheimer-kór, az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Reméljük, h ogy ez a kutatási programunk jelentős előrelépéseket eredményezhet majd a kognitív funkcióromlással járó idegrendszeri betegségek terápiás megközelítésében”, fogalmaz Dr. Horváth András Attila, a centrum vezetője.

Kutatás és klinikum kéz a kézben

A centrum kiemelkedő célja, hogy az Alzheimer-kór klinikai kutatásához szükséges teljes repertoárral rendelkezzen. A központ létrejötte óta számos elnyert pályázat és csatlakozott kutató igazolja ennek sikerességét. „A klinikai kutatások kiemelten fontosak, mert nemcsak új diagnosztikai vagy terápiás megközelítésékhez vezethetnek, hanem segítik az úgynevezett goodpractice kialakítását is. Tehát az Alzheimer-kór kutatásához és klinikai diagnosztikájához szükséges legjobb gyakorlati módszerek meghonosítását és elterjedését is”, fogalmaz med. habil. Dr. Erőss Loránd, az OMIII főigazgató főorvosa.

A Neurokognitív Központ honlapja: https://huncog.com/