Rákellenes Világnap: „Méltányos ellátást mindenkinek!”

A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) központi kampánytémája az esélyegyenlőség a daganatos betegek ellátásában.

A Rákellenes Világnapot (World Cancer Day) immár 22. éve tartják minden év február 4-én. A „Méltányos ellátást mindenkinek” (Close the care gap) szlogen jegyében a Nemzetközi Rákellenes Unió magyar tagszervezete, a Magyar Rákellenes Liga mindenkit hív, hogy mozduljon (is) a méltányosságért, de online előadásokra is sor kerül.

A daganatos megbetegedés Magyarországon, Európában és a világon is a második leggyakoribb halálozási oknak számít. Ma Magyarországon minden negyedik ember valamilyen daganatos betegségben hal meg. A legfrissebb adatok szerint hazánkban 2018-ban 99.825 daganatos megbetegedést diagnosztizáltak, és 2020-ban összesen 32.451 haláleset történt. (Ilyen alacsony halálozást utoljára 14 éve, 2006-ban mértek, az adatokban feltehetőleg a pandémia hatásai jelennek meg.)

A International Agency for Research on Cancer becslése szerint minden ötödik férfi és minden hatodik nő élete során legalább egyszer szembesül egy daganatos betegséggel. Mindez 2020-ban 19.3 millió új megbetegedést, valamint 10 millió halálesetet jelentett, de 2040-re az új megbetegedések száma világszerte várhatóan 30 millióra fog emelkedni.

A gyakori daganatos megbetegedések legalább egyharmada megelőzhető lenne, mivel a genetikai mutációk mindössze az esetek 5-10%-ában játszanak szerepet. Ha a megelőzésre, korai felismerésre, valamint az ellátás fontosságára helyeznénk a hangsúlyt ezzel évente akár 3,7 millió életet is meg lehetne menteni.

Nem mehetünk el szó nélkül a Covid okozta ellátásbeli változások mellett sem. A COVID vírus az onkológiai ellátásra is jelentős hatással volt, és immár konkrét adatokat is ismerünk az okozott károkról:

  • A pandémia első évében 1,5 millióval kevesebb daganatos beteg jelentkezett a szakorvosoknál. A tavaly februári adatok alapján havonta további 100.000 onkológiai beteg kezelése szenved késedelmet.
  • A pandémia miatt mintegy 100 millió rákszűrés maradt el Európában, ami a betegségek későbbi stádiumában történő felismeréshez, ezzel a túlélés esélyének csökkenéséhez vezet. Az európai szakértők egyetértenek abban, hogy legalább 1 év kell majd az elmaradt szűrések pótlásához.
  • Mintegy 1 millió európai daganatos beteg maradt diagnosztizálatlan a szűrések elmaradásának, és a kezelési lehetőségek beszűkülésének köszönhetően.
  • 2020-ban a kezelések késése minden második európai rákbeteget érintette, és várhatóan a kezelések 20%-a jövőben is késni fog.
  • Minden 10. onkológiai beteg nem kapja meg a szükséges sugárkezelést a Covid-19-cel kapcsolatos aggodalmak miatt.
  • A mellrákban érintettek sebészeti beavatkozásainak 12 hetes késedelme egy év alatt további 12.000 fős többlethalálozást okoz Európa-szerte.

Forrás: Magyar Rákellenes LigaRészben a fenti szomorú adatok kapcsán is, a Világnap elsősorban arra akarja felhívni a figyelmet, hogy az onkológiai ellátásban sem mindenki indul azonos esélyekkel: a nem, iskolai végzettség, jövedelmi szint és lakóhely ugyanis negatívan befolyásolhatja az egészségügyi ellátást, melyben részesülünk!

Itt nem csak a fejlődő és fejlett országok közötti különbségekre kell gondolni. A fejlett országokon belül is adódhatnak különbségek az ellátást illetően aszerint például, hogy a beteg hol él, vagy hogy hány éves. A „Méltányos ellátást mindenkinek” (Close the care gap) kampány idén az ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek felismerésére, valamint megértésére helyezi a hangsúlyt. Fontos tudatosítani, hogy:

 

  • az ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek életekbe kerülnek,
  • az ellátásra szoruló betegek minden alkalommal akadályokba ütköznek,
  • a jövedelem, iskolai végzettség és lakhely, valamint az etnikai hovatartozáson, nemen, szexuális irányultságon, életkoron, fogyatékosságon és életmódon alapuló diszkrimináció csak néhány azok közül, melyek negatívan befolyásolhatják az ellátást, amelyben részesülünk,
  • a különbségek mindenkit érintenek, beleértve Önt és szeretteit is,
  • ezek az akadályok nincsenek kőbe vésve, tudunk ellenük tenni.

Az esélyegyenlőséget akkor érjük el, ha a társadalmi helyzetétől függetlenül mindenkinek egyformán lehetősége lesz megkapni a szükséges kezeléseket. Mégis hogyan juthat mindenki méltányos ellátáshoz?

A rendszer újragondolásával az emberek helyzete javítható, a betegségről való tudásuk növelhető és megkönnyíthető a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés is. Az egyenlőtlenség csökkenthető:

  • irányelveken és programokon keresztül kell kezelni azon társadalmi és gazdasági tényezőket, melyek negatívan befolyásolják az emberek egészségét,
  • erősíteni kell az egészségügyi alapellátást, és kulturálisan is kompetens egészségügyi ellátást kell kiépíteni,
  • megfelelő készségekkel és ismeretekkel kel felvértezni az egészségügyi szakembereket arról, hogyan befolyásolják az előítéletek, a diszkrimináció és az egyéb társadalmi tényezők a betegek helyzetét, és mindez hogyan hátráltatja az onkológiai ellátásukat,
  • úgy kell edukálni a daganatok megelőzésével kapcsolatban, hogy felismerjük és kezeljük a kockázati tényezők megértésében mutatkozó különbségeket,
  • folyamatosan követni kell a daganatok okozta terheket a releváns beruházások hatékonyságának növelésének érdekében,
  • olyan országspecifikus tervek végrehajtása, amik az egyes országok egyedi igényeit veszik figyelembe és azok erőforrásaira építenek,
  • a rákkutatásra szánt humán és anyagi források növelése.

De cselekedni nem csak döntéshozói vagy társadalmi szinten kell, az egyén szerepe legalább ennyire fontos. A Magyar Rákellenes Liga „Mozdulj a méltányosságért!” címmel szervez világnapi programokat.

Mindenkit mozgásra bíztatnak: sétálj, fuss, táncolj vagy jógázz! A lényeg, hogy mindenki 30 percen keresztül végezzen olyan mozgásformát, ami számára élvezetes. A részvétellel kifejezhető az együttérzés a daganatos betegek és hozzátartozóik iránt, valamint mások figyelmét is fel lehet hívni az ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségekre és a megelőzés fontosságára. Tavaly 143 magyar településen, összesen több mint 1500-an mozogtak legalább 30 percet a Rákellenes Világnapon, és a szervezők bíznak benne, hogy az idei évben is sok résztvevő regisztrál majd.

Az eseményhez a nap folyamán bárki, bármikor csatlakozhat, a szervezők annyit kérnek, hogy részvételi szándék esetén regisztráljanak a résztvevők az alábbi linken: https://forms.gle/NrcmzmVV9ax4Q97t6

A Világnap alkalmából a Magyar Rákellenes Liga online előadásokkal is készül. Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnökének „Miért méltányosság? Mit tehetünk a következő három évben?” című előadását február 4-én 17 órától tekinthetik meg az érdeklődők az alábbi linken keresztül: meet.google.com/fgk-ssmf-tqq   

Szintén február 4-én, 14 órai kezdettel prof. dr. Nyáry István, idegsebész, emeritus professzor tart előadást az Agydaganatos klub online találkozóján a Covid vírussal kapcsolatban, de szó lesz az oltások jelentőségéről, tünetekről és kezelési módszerekről. Ezt követően pedig a legújabb idegsebészeti műtéti eljárásokat ismerteti. Az eseménybe az alábbi linken lehet majd bekapcsolódni: meet.google.com/wrh-haop-awn

(forrás: Magyar Rákellenes Liga)
hirdetés
hirdetés

Könyveink

  • learn more Onkológiai ismeretek gyógyszerészeknek

    Az orvostudomány rohamos fejlődésével napról-napra növekednek az onkológiai ismeretek a daganatos megbetegedések számának...

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata

    A HGYE és a PharmaMedia gondozásában készült "Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata orvosi kézikönyv" egyedülálló ezen...

  • learn more Márti és a kettős identitás

    Márti 1933-ban született Budapesten, kispolgári zsidó családban. Élete kezdetén rögtön két olyan esemény is történik, ami végérvényesen...

  • learn more Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban

    A mű nemcsak címében kézikönyv, a modern pszichoanalitikus pszichoterápia tankönyvét hozta létre a szerző –...

  • learn more Orvosi latin szógyűjtemény

    A szótárban a címszavak összeállításánál irányadó szempont az volt, hogy a tanuló megtalálja benne azokat a szavakat, amelyek a további...

  • learn more Ritka betegségek – küzdelem az élet határain

    Ritka betegségek – diagnosztikai kihívások című könyv folytatása, további esetek ismertetésével. A klinikai és...

  • learn more Jó étel, jó élet

    "Elakadt a táplálkozás útvesztőjében? Ez a kézikönyv segít a fiataloknak, kezdő háziasszonyoknak, babás családoknak és mindenkinek, aki szeretteinek,...

  • learn more Patikai emlékek. Kerámiaedények

    A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyógyszerésztörténeti szakgyűjteményei közül nem csupán számbeli nagyságával, és szakmailag...

  • learn more Hány barátod is van?

    Könnyű a hálózatok tudományában egy elvont matematikai elméletet látni. Pléh Csaba, Unoka Zsolt és munkatársaik könyve gyökereiben megváltoztatja...

  • learn more Stressz és egészség Menedzserbetegségekről – nem csak menedzsereknek

    Egy évtizede jelent meg a könyv első kiadása, Menedzserbetegségek címmel. A...

  • learn more Diabetes mellitus – A gyógyszerészi gondozás alapelvei

    A hasznos kiadvány az alapismereteken túl részletesen kitér a cukorbetegség kezelésére, a gyógyszeres...

  • learn more Sorból ki lóg

    Leírás: Mikrobiológia, járványtan és egészségpolitika szakembereknek és kíváncsiaknak. Nem baj, ha kilógsz a sorból. Lehet, hogy a sorral van a baj! –...

  • learn more Orbán Viktor és te

    Orbán Viktorra égető szükségünk van. Vagy talán nem is rá, hanem arra az Orbán Viktor-képre, amit a stábjával együtt professzionálisan alkotott meg,...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more Infekciókontroll a bentlakásos szociális intézményekben

    Az „Infekciókontroll a bentlakásos szociális intézményekben” című könyv egy olyan hiánypótló mű,...

  • learn more Gyermekszemészet

    A könyv összegzi mindazon tapasztalatokat, amelyek az utóbbi évtizedek során felhalmozódtak a gyermekkor szemészeti betegségeinek ellátásában. A szakemberek...

  • learn more Májsebészet

    A könyv elsődleges célja olyan májsebészeti munka létrehozása, amely segítséget nyújthat ügyeleti éjszakán a fiatal szakorvosnak, ha többek között rupturált...

  • learn more Ars neurologiae

    Régiesen szólva, idegorvos vagyok. Bármit tanultam vagy csináltam ezen kívül, a világ látását számomra a foglalkozásom határozza meg. Mielőtt...

  • learn more Méregtől a gyógyszerig

    Az író legjelentősebb cikkeiből történt válogatás mind az értő, mind a laikus olvasó számára értékes és érdekes ismeretanyagot nyújt. A...