Most már hiába tartjuk be a klímaegyezményt?
A jelenlegi klímavédelmi intézkedések a kutatók szerint nem elegendőek a tengerek vízszintemelkedésének megállításához. Úgy vélik, ha az országok 2016 és 2030 között tartják magukat a párizsi klímaegyezményben meghatározott célokhoz, a tengerszint akkor is 20 centimétert fog emelkedni 2030 januárjáig.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban bemutatott tanulmány szerzői követelik a klímavédelmi ígéretek utólagos módosítását. "A tengerszint hosszú távú emelkedésének korlátozásához döntő jelentőségű, hogy javítsák az egyes országok klímatervét és szigorítsák az emisszió visszafogását célzó intézkedéseket" – fogalmazott Johannes Gütschow, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) munkatársa, a jelentés társszerzője.
A tudósok számításai szerint a tengerszint-emelkedés várható mértéke az üvegházhatású gázok öt legnagyobb kibocsátójára vezethető vissza: Kínára, az Egyesült Államokra, az Európai Unióra, Indiára és Oroszországra. Ezeknek az országoknak a számlájára írható a 20 centiméteres várható emelkedésből 12 centiméter – ráadásul csak abban az esetben, ha sikerül betartani 2030-ig a párizsi klímaegyezmény céljait. Ha ez nem teljesül, akkor még nagyobb mértékben emelkedik a tengerek vízszintje.
*
Az Európai Unió kész erősíteni az együttműködést a párizsi klímaegyezmény többi aláírójával, miután az Egyesült Államok hétfőn hivatalosan is megkezdte a kilépés folyamatát, hangsúlyozta kedden Miguel Arias Canete, az Európai Bizottság éghajlat- és energiapolitikáért felelős tagja. A párizsi megállapodás a friss fejlemények ellenére sincsen veszélyben, az alapjai továbbra is szilárdak, szögezte le a spanyol uniós biztos a Twitteren.
"Ezután is együtt fogunk dolgozni azon szereplőkkel és entitásokkal az Egyesült Államokban, amelyek elkötelezettek az ambiciózus klímavédelmi fellépés iránt", írta az egyezmény mellett kiálló amerikai szövetségi államokra és városokra utalva.
Washington hétfőn hivatalosan megindította a várhatóan nagyjából egy évig tartó kiválási folyamatot, amely a jövő évi amerikai elnökválasztást követően zárul le. Donald Trump amerikai elnök már a választási kampányban is a szerződés megrögzött ellenzőjeként lépett fel, kormánya pedig az elmúlt évek folyamán számos meglévő környezetvédelmi szabályozást helyezett hatályon kívül vagy gyengített meg arra hivatkozva, hogy azok rontják az ország versenyképességét. A washingtoni kormányzat döntése ellenére sok amerikai szövetségi állam, például Kalifornia és New York is fokozni akarja erőfeszítéseit a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében, ahogyan számos vállalat is erős nyomásnak van kitéve a fogyasztók részéről ezen a téren.
A Politico brüsszeli hírportál által idézett adatok szerint a párizsi klímaegyezményt betartani kívánó amerikai szövetségi államok, városok és cégek bruttó hazai terméke (GDP) mintegy 10,1 ezer milliárd dollárt tesz ki, ami önmagában a világ harmadik legnagyobb gazdaságát jelentené az Egyesült Államok és Kína után. Mindemellett komoly kétségek vannak azzal kapcsolatban, hogy az amerikai kormány vezető szerepe nélkül elegendőek lesznek-e az általuk tervezett intézkedések.
A 2015-ös párizsi klímaegyezményt a világ szinte minden országa aláírta.
