A Földet és milliók életét is megváltoztatja a felmelegedés
2019. szeptember 26. 07:40
Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken, áll az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében, amit a Népszava és az MTI idéz.
- Ferenc pápa: Bolygónkat az élet és nem a halál felé kell vezetni!
- Újra itt a malária, és a hazai szúnyogok is terjeszthetik
- A klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek
- Magyarországot is elérheti a vízhiány (Bővítve: az NKE professzora szerint...)
- Hőséghullámok és halálozás
- Uniós csúcs: nem állapodtak meg a 2050-es klímasemlegességről
- Világszerte vészhelyzet alakult ki a klímaváltozás miatt
- Klíma, egészség, etika
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott, közölte a BBC hírportálja. Az új tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára. A három jelentés közül a legfrissebb találta a legaggasztóbbnak a helyzetet.
A bolygó súlyos veszélyben van, sok irányból kap sok sebet, és ez nem az ő hibája- fogalmazott Jean-Pierre Gattuso, a jelentés koordinátora és vezető szerzője.
A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta. A vizek eddig az utóbbi évtizedek emberi tevékenység okozta extra hőmérséklet-növekedésének több mint 90 százalékát nyelték el. 1993 óta a hőelnyelés üteme megduplázódott. Egykor a tengerszint a hőtágulás miatt emelkedett, ma főként a grönlandi és antarktiszi jégolvadás következtében, írta a jelentés.
Az antarktiszi jégolvadás mértéke 2007 és 2016 között megtriplázódott a tíz évvel korábbi időszakhoz képest a globális felmelegedés miatt. Ugyanebben az időszakban Grönlandon megkétszereződött az olvadás üteme. A jelentés előrejelzése szerint a folyamat az egész évszázadban és utána is folytatódik. Az Andok, Közép-Európa és Észak-Ázsia gleccserei a projekciók alapján 2100-ra elveszítik jégmennyiségük 80 százalékát, ha a nagy szén-dioxid-kibocsátás forgatókönyve érvényesül. Ennek jelentős következményei lesznek embermilliók életére.
Erősen megemelkedik a tengerek szintje: 2100-ra átlagosan akár 1,1 méterrel is magasabb lehet a legrosszabb forgatókönyv szerint. Az előző IPCC prognózisokhoz képest ez 10 centiméteres emelkedés, mivel az Antarktiszon jelenleg több jég olvad el, mint korábban. Gattuso szerint ez az alacsonyabb partokon élő majdnem 700 millió ember életét befolyásolja. A jelentés alapján 2100-ra egyes szigetek valószínűleg lakhatatlanokká válnak. A melegedő víz hatására megnövekszik a veszélyes időjárási események, köztük a trópusi ciklonok száma.
"Amit most látunk, az tartós és példátlan változás. A tengerek és a krioszféra változásai azokra is hatnak, akik a szárazföldek belső területein élnek"- mondta Debra Roberts, az IPCC II. munkacsoportjának társelnöke.
Az árvízkárok két-háromszorosra nőhetnek, az óceánok savasodása a korallokat fenyegeti, amelyeknek 90 százaléka is eltűnhet már az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos melegedésekor. Számos halfajnak kell költöznie a vizek melegedésekor, a tengerből származó élelmiszerek minősége is romolhat a nagyobb higanykoncentráció és a makacs szerves szennyezések miatt. Az áram előállítását is veszélyezteti a gleccserek olvadása, mert megváltozik a vízi erőművek vízellátása.
A szibériai és észak-kanadai tartósan fagyott területek, vagyis a permafroszt hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és metánt tárol. Ha tovább emelkedik az üvegházhatású gázok kibocsátása, a permafroszt felszínközeli rétegeinek nagyjából 70 százaléka olvadhat fel, ez pedig "tíz-száz milliárd" tonna szén-dioxidot és metán engedhet a levegőbe 2100-ig. A jelentés szerint azonban
a jövő még mindig az emberiség kezében van,
ha gyorsan és erőteljesen korlátozza a széndioxid-kibocsátást, amelynek mértékét a korábbi tematikus jelentések 2030-ig 45 százalékban határoznak meg, írja a lap.
(forrás:
MTI, Népszava)
