Klíma, egészség, etika

Egyre gyakoribb és egyre intenzívebb hőhullámokból fakadó hőguta, a szív- és érrendszeri megbetegedések számának növekedése, a rovarok, rágcsálók vándorlása miatt új fertőző vagy korábban csak másutt jellemző betegségek megjelenése, víz- és élelemhiány, elsivatagosodás, természeti katasztrófák, migráció, háborúk – csupán néhány (javarészt egymásból is fakadó) dolog azok közül, amely a világ egyes tájain még mindig nem elég komolyan vett klímaváltozás következményeként egyre jellemzőbb lehet, s egyre többeket érinthet. 

Éghajlatváltozás és egészség

Mint arra Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szaktanácsadója a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének április 4-ei, Éghajlatváltozás és az egészség védelme című konferenciáján felhívta a figyelmet: a globális kockázatok valószínűségi rangsorában az extrém időjárási helyzetek első helyen szerepelnek. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a klímaváltozás befolyásolja az emberi egészséget, hozzájárul a globális betegségteherhez, az idő előtti halálozásokhoz. Egy márciusban megjelent tanulmány szerint a többlethalálozások 0,56 százalékát a hőhullámok okozzák. Magyarországon a 2007-es első nagy, 10 napig tartó hőhullám 1100 többlethalált generált, míg a 2015-ös a többlethalálozások 1,4 százalékáért volt felelős.

Fotó: 123rf

A szakértő szerint a legtöbb ilyen megbetegedés a hőszabályozó rendszer zavarára vezethető vissza; a szervezet rövid távon 3–12 nap alatt tud alkalmazkodni a nagy meleghez. Van hosszú távú alkalmazkodás is, ami tartós változásokat okoz, pl. kevesebb izzadást, alacsonyabb maghőt és pulzust. Nálunk a klímaváltozás következményei közül legjellemzőbbek a hőhullámok lehetnek. A legveszélyeztetettebbek a diabéteszben és más anyagcsere-betegségekben szenvedők, az organikus mentális betegek (demensek, Alzheimer-kórosak), a viselkedési zavarban (pszichiátriai betegek, tartós gyógyszerszedők, alkoholisták), az extrapiramidális és egyéb mozgászavarban szenvedők (pl. Parkinson-kóros betegek), a szív- és érrendszeri betegek, a magas vérnyomásban szenvedők, de a sorban ott vannak a kismamák és az újszülöttek is. Kockázati tényező az ágyhoz kötöttség, az, ha nem hagyja el a lakást valaki, ha önellátásra képtelen, ha légzőszervi beteg, de az például védő hatású, ha otthon, légkondicionált helyiségben dolgozik. A védő hatás nem szignifikáns többszöri zuhanyozás vagy ventilátor alkalmazása esetén.

Páldy Anna szerint az orvosoknak ismerniük kell a hőszabályozó és hemodinamikai válaszokat a túlzott hőségexpozícióra. Tudniuk kell a gyógyszerek szokatlan mellékhatásairól hőségben – ma lényegében nincsenek protokollok, útmutatások arra, miként változik a szerek hatása ilyen esetekben. Az orvosoknak fel kell ismerniük a hőguta korai jeleit. Tudniuk kell, kik a veszélyeztetettek. A háziorvosok ideális esetben tavasszal fel is mérik betegeik állapotát, s gondot fordítanak a betegek oktatására is, azaz felhívják a figyelmet a test hűtésének, a folyadék- és az elektrolitok pótlásának fontosságára.

Készül a hazai cselekvési terv

Magyarországnak április 30-ig el kell készítenie Éghajlatváltozási Cselekvési Tervét. Mint azt Huszár András, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője felvázolta, az Országgyűlés 2008-ban alkotta meg az első klímaváltozással kapcsolatos stratégiát, amely a 2025-ig terjedő időszakra szabott meg feladatokat, ezeket azonban a 2015-ös párizsi megállapodást követően újra gondolták. A parlament által tavaly októberben elfogadott második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2030-ig szól (kitekintéssel 2050-re), lényege, hogy kerüljük el az elkerülhetőt, s alkalmazkodjunk az elkerülhetetlenhez; a stratégia főbb témakörei a dekarbonizáció, az alkalmazkodás és a partnerség – ezek gyakorlati megvalósítását szolgálja majd a cselekvési terv. A Nemzeti Alkalmazkodási Startégiában az emberi egészség kérdése is megjelenik, jelezte a főosztályvezető, példaként hozva a feladatokra, hogy a szociális és oktatási intézmények számára a hőhullámok kezelésére irányuló intézkedési tervet kell összeállítani, s országos klímaegészségügyi hálózatot kell kialakítani. A hamarosan elfogadandó cselekvési tervben várhatóan szó lesz a fertőző betegségek nyomon követésével kapcsolatos további kutatási irányokról, az új megbetegedések potenciális hatásainak vizsgálatáról, a rendszeres és ingyenes melanóma-vizsgálatok bevezetéséről vagy az allergén növények monitoring rendszerének előkészítéséről. A cselekvési tervvel párhuzamosan 2030-ig szóló energia- és klímaterv is készül, amelyben szó lesz egyebek között az alternatív energiák, elektromos autók és más környezetkímélő megoldások elterjesztéséről is.

S hogy mindez mire lehet elegendő?  Mint azt a MedicalOnline-on közöltük: két hónappal azután, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) klímajelentése 12 évet adott az emberiségnek a cselekvésre, december 15-én éjszaka úgy ért véget a katowicei klímacsúcs, hogy a 200 résztvevő ország képviselői csak a 2015-ös párizsi egyezmény végrehajtásának szabálykönyvét fogadták el. 2015 decemberében az ENSZ-tagállamok azt vállalták, hogy a klímaváltozás által megemelkedő globális átlaghőmérséklet-növekedést 2 Celsius-fok alatt tartják, és „erőfeszítéseket tesznek, hogy a növekedés 1,5 fokos legyen”. (Az 1,5 fokot az ipari forradalom előtti átlaghoz viszonyítják, nem mellesleg jelenleg is 1 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint az iparosítás előtt volt.)

Másfél fokról ma azonban nincs szó…

Az ökológiai krízis és az erkölcs   

A Földön jelenleg 5–10 millió faj él, amelynek kb. 20 százaléka egy évtizeden belül kihal, ha marad minden úgy, mint most, ha úgy élünk, mintha mindenkinek 50, heti 40 órát dolgozó rabszolgája lenne – jelezte a várható kimenetelt Kovács József bioetikus professzor. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója idézte az ENSZ 1972-es első környezetvédelmi konferenciájának megállapításait, melyek szerint csak úgy kerülhető el a krízis, ha csökken az emberiség létszáma, illetve, ha korlátozható az ember termelő- és fogyasztó tevékenysége.

Az emberiség megoldandó problémái a népességnövekedés megállítása, a fenntartható fejlődés, a béke megvalósítása, a környezeti krízis megoldása; ezek nélkül az embernek lényegében nincs jövője. A környezeti krízis megoldásának egyes országok szintjén és nemzetközileg is politikai korlátjai vannak. Minden ember jó életszínvonalon szeretne élni, ehhez azonban nincs még egy Földünk. Az életszínvonal fenntartása érdekében ezért vagy a gazdagabbak nem engedik a javakhoz a szegényebbeket, ami háborúkhoz vezet, vagy a gazdagabb országok önként visszafejlődnek, hogy középszinten minden kiegyenlítődjék, ami nem életszerű, hiszen négyévente választások vannak, s a politikusok nem szoktak rosszabb életszínvonalat ígérni – vázolta a professzor, aki szerint a helyzet lényegében tehát megoldhatatlan. Csak abban reménykedhetünk, hogy a racionalitás emelkedik felül az emberekben, ám ez ritkán érvényesült a történelemben – hívta fel a figyelmet Kovács József.

Szerinte az alapdilemma a mai gondolkodásmóddal nem megoldható, tehát új világerkölcsre lenne szükség, mert egyre inkább igaz a környezetvédők jelszava, hogy „megtaláltuk az ellenséget, mi magunk vagyunk azok.” Ezért az emberi gondolkodás tömegméretű és radikális átalakítására van szükség, olyan új etika kialakítására, amely a mainál sokkal inkább tudatában van az erőforrások korlátozottságának, a környezetvédelem fontosságának. Mindez mellesleg egész civilizációnk krízisét is jelzi, vallja a bioetikus, hiszen az eddigi etikai rendszerek azt vélelmezték, hogy az embernek csak az emberrel szemben van morális kötelezettsége, csak az ember a védendő, az állatok, a növények, a természet önmagukban, önmagukért nem. Az új, modern erkölcsnek Kovács József szerint változtatnia kellene a mai, antropocentrikus környezeti etikán, csakhogy amíg a szegénységet, az egyenlőtlenséget nem számoljuk fel, addig ez lehetetlen.

Aki éhezik, fázik, az nem a természetet fogja védeni, hanem önmagát.