Átalakul a szakképzés
Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről.
A törvény preambulumában célként jelölik meg a többi között egy olyan szakképzési rendszer kialakítását, amely a tudásalapú gyakorlati tanulásra, a digitális tudás fejlesztésére, a kreatív és széles látókörű gondolkodásra, továbbá a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességére oktat, a szakképzés és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítését alapozza meg, valamint valós piaci esélyt és biztos megélhetést biztosít.
A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikusképzéssel az előterjesztő célja az, hogy néhány éven belül kinevelhető legyen a ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó középvezetői kör. Fontos törekvés az is, hogy a technikusi képzésből – érettségi megszerzésével – egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg.
A technikum mellett a hároméves szakképző iskola is alapozó képzéssel indul. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egy hete azt mondta, a szakképző iskolákban az egyéves ágazati alapozót kétéves szakmai képzés követi, a technikumokban pedig a kétéves ágazati alapozó végeztével az eddigi egy évről három évre bővül a szakmai képzés.
A gyakorlati oktatás esetén szakképzési munkaviszony jön létre a tanuló és a duális képzőhely, vagyis a gyakorlatot szervező cég között. Erre a jogviszonyra a Munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel, így például a szerződés alanya munkavállalóként a 15. életévét betöltött tanuló is lehet.
Tanulmányi eredményétől függően a nappali oktatásban résztvevő tanuló ösztöndíjra jogosult, emellett egyszeri pályakezdési juttatást is kaphat, ha befejezi a képzést és szakmát szerez. Pölöskei Gáborné közlése szerint a szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben. A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak.
Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. A sikeres szakmai vizsgát követően a tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget kaphatnak.
A jogszabály újdonsága az úgynevezett "dobbantóprogram", amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja. KDNP-s kezdeményezésre került a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője – a gyermek gazdasági és társadalmi életben való önálló részvétele esélyeinek elősegítése érdekében – köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson. Ha a szülő ennek nem tesz eleget, szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást.
A törvény szerint szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státus helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat. Az ITM helyettes államtitkára a változásról azt mondta, a szakképzésben a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a Munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben. Pölöskei Gáborné közölte, az összes oktatói bértömeg a szakképzésben 123,6 milliárd forintról 158,6 milliárd forintra nő, az oktatók munkáltatói döntés alapján korlát nélkül részesülhetnek egyéb juttatásokban, megmarad a jogosultságuk a jubileumi jutalomra, a pedagógusigazolványra.
A változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezetik be. A jogszabály szakaszosan lép hatályba, legtöbb paragrafusa 2020. január l-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései azonban csak 2021. január l-jétől.
