A jelen dolgozatban szakdolgozók részére foglaltam össze a legfontosabb elméleti ismereteket diabetológiai szempontból. A dolgozat második részében a mindennapi gyakorlat szempontjait összegzem, hiszen ezt a méltán népszerű hatóanyagot egyre többen használják.

Kutatók a JAMA Ophthalmology folyóiratban közölt cikkükben a szisztémás kalciumcsatorna-blokkolók (CCB-k) és a glaukóma kialakulása közötti asszociációra hívták fel a figyelmet.

A metabolikus szindróma megértéséhez induljunk ki a diagnózisban szereplő szavak jelentéséből. Metabolikus azt jelenti: anyagcserével kapcsolatos. A görög eredetű „metabolé” változás szóból ered, amely a „meta” (át) és a „balló” (dob) szó összetételéből áll. A metabolizmus az élő szervezetek tápanyagfelvevő: átalakító és lebontó folyamatainak összességét jelenti. A felépítő folyamatok az anabolizmus, a lebontó a katabolizmus.

Ismert tény, hogy a fejlett országokban, így Magyarországon is a rosszindulatú daganatos betegségeket megelőzve a cardiovascularis halálok a leggyakoribb. Közös patológiás hátterét legnagyobb előfordulással a magas vérnyomás adja, amely hazánkban is a felnőtt populáció több mint egyharmadát érinti.

A krónikus vesebetegség (CKD) jelentős népegészségügyi problémát okozó népbetegség, amely növeli a szív- és érrendszeri, valamint az egyéb okok miatti morbiditást, mortalitást.

A világon 537 millió felnőtt (20–79 éves) él cukorbetegségben. Ez a szám az előrejelzések szerint 2030-ra 643 millióra, 2045-re pedig 783 millióra emelkedik. A cukorbetegség 6,7 millió halálesetért volt felelős 2021-ben. Cukorbetegség miatt 5 másodpercenként hal meg egy beteg. A cukorbetegség ekkor legalább 966 milliárd dollárnyi egészségügyi kiadást okozott – ez 316%-os növekedés az elmúlt 15 évben.

A Covid-19-pandémia az egészségügy számos aktuális kérdését háttérbe szorította. Ezek egyike az alapellátás kardiometabolikus prevenciós gyakorlata.

A becsült adatok alapján tíz felnőttből nyolcnál alakulhat ki fogágybetegség Magyarországon; a vérző íny pedig mindenki számára vészjelzés.

A fejfájás az egyik leggyakoribb betegség. Több mint 3 milliárd embert érint világszerte. A Nemzetközi Fejfájás Beosztás-3 (ICHD-3) két nagy csoportot különít el, elsődleges és másodlagos fejfájások. Az elsődleges fejfájások közé tartozik a migrén, a tenziós fejfájás és a trigemino-autonóm fejfájások. Ezek teszik ki a fejfájások több mint 90%-át. A másodlagos fejfájások egyéb betegségek, szer/gyógyszer használatának következményei, tünetei.

A sejtosztódást gátló folyamatokat generáló hatása miatt a D-vitaminnak az emlőkarcinóma elleni védelemben is szerepe van – írja a PharmaOnline.