Egy 32 éves massachusettsi terhes kórelőzményében császármetszés szerepelt. Második gyermekét elektív császármetszéssel kívánta világra hozni. Az ügyeletes szülész-nőgyógyász arról tájékoztatta az asszonyt, hogy a császármetszés csak megfelelő orvosi javallat esetén végezhető el, és hogy nála jó esély lát a császármetszés után hüvelyi szülésre.

A British Medical Journal (BMJ); a The Lancet; a Journal of American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.

Gyógyszeres abortusz A nem kívánt terhesség befejezésére, a gyógyszeres módszer kifejlesztésére, biztonságossá tételére és elterjesztésére nagy hangsúlyt fektet az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A módszer alkalmazása nemcsak a fejlődő, hanem a fejlett országokban is előrelépést jelenthet: akár orvosi beavatkozás nélkül is elvégezhető a terhesség megszakítása. A világon több mint 500 000 nő veszíti életét évente terhességgel, szüléssel kapcsolatban. A halálesetek jelentős része a fejlődő országokban, a nem biztonságos és gyakran illegálisan elvégzett terhességmegszakítás vagy szövődményei miatt következik be, nem beszélve arról, hogy egy ilyen beavatkozás után meddőség is kialakulhat, melynek gyakoriságáról egyáltalán nincsenek statisztikai adatok. Nem egy, hanem kettő Az „abortusztabletta” a hiedelmekkel ellentétben nem egyetlen gyógyszer, melynek bevétele után megszakad a terhesség. Két, különböző kémiai szerkezetű, hatásmechanizmusú készítményről van szó, melyeket kombinálva jó eredménnyel várható a terhességek spontán kiürülése. Az antiprogeszteron mifepriston (RU-486, Myfegyne, Myfeprex) és az azt követő szintetikus prosztaglandinszármazék, a misoprostol (Cytotec) alkalmazása után elhal a decidua, felpuhul a méhnyak és aktiválódik a méh izomzata, ami a korai terhesség teljes egészének kilökődését eredményezi.