Régen ismert, hogy a nem megfelelő táplálkozás károsítja az idegrendszer fejlődését. A múlt század közepén fedezték fel phenylketonuriás gyermekeknél, hogy a nem megfelelő táplálás következtében szellemii károsodás alakul ki. Ismert, hogy az alultápláltság, a vashiány esetén károsodik a mentális fejlődés. A táplálkozás és a mentális funkciók közötti kapcsolat lehetősége közismert.
A szezonális allergiás eltérések gyakori részjelensége az allergiás kötőhártya-gyulladás. A helyes diagnózis és az időben megkezdett kezelés mind a betegek életminősége, mind a szemészeti szövődmények kialakulása szempontjából kiemelt jelentőségű.
A magasvérnyomás-betegség a civilizált emberiség egyik népbetegsége. Az életkörülményeink gyors és látványos megváltozásával egyre újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelnie az emberi szervezetnek. Genetikai hátterünk, így élettani alkalmazkodóképességünk azonban évszázadok óta nem változott.
A viszketés a kolesztatikus akut és krónikus májbetegségek egyik jellegzetes tünete, mely az életminőséget igen jelentősen képes rontani. A viszketés a betegek legalább 80 százalékát érintheti átmenetileg vagy akár folyamatosan is.
A bilasztin több mint egy H1-antihisztamin vegyület. A hatóanyag inverz agonista aktivitása egyben indokolja azt is, hogy a bilasztin már az allergiaszezon kezdete előtt alkalmazható, prevenciós célból, a H1-receptorok expressziójának és a következményes nazális tüneteknek az elnyomására.
A vezető panasz felismerése a helyesen felvett kórelőzményen és fizikális vizsgálaton alapul. A leggyakoribb három vezető panasz, mellyel felkeresik a reumatológiai betegek az orvosukat: a fájdalom, a funkcionális károsodás és a deformitás. Ezek közül a fájdalom messze a leggyakoribb. Nemritkán többfajta panasz egyszerre is előfordulhat; így a fájdalom funkcionális vagy strukturális károsodással is járhat együtt. Ilyen esetben fel kell tenni a kérdést a betegnek, hogy melyik a legfontosabb panasza.
Az atópiás ekcéma igen gyakori, krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely az esetek jelentős százalékában már csecsemő- vagy kisdedkorban manifesztálódik. Patogenezisében a genetikai hajlam, immunregulációs eltérések, az epidermális barrier funkció károsodása egyaránt szerepet játszanak. A betegség lefolyását, a klinikai tünetek fellángolását szignifikánsan befolyásolja számos külső és belső környezeti faktor, így hormonális, emocionális, éghajlati tényezők, infekciók, inhalatív allergének, kontakt allergének, bizonyos élelmiszerek.
Az atópiás betegségek a gazdaságilag fejlett társadalmakban korunk egyik népbetegségének tekinthetők. A kórképek sokszínűsége számos diszciplina (tüdőgyógyászok, bőrgyógyászok, szemészek, fül-orr-gégészek, gyermekgyógyászok) közös összefogását kívánja meg mind a diagnosztika, mind a terápia terén. Az összetett és nagymértékű betegségteherrel való küzdelem a betegek, míg a kórképek kezelése az allergológusok mindennapi kihívásaihoz tartoznak. Jelen írás áttekintő és gondolatébresztő az atópiás betegségek természetéről és általános jellemzőiről.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?