Az Osaka University kutatói a Kidney360 folyóiratban megjelent cikkükben a D-aminosavakkal kapcsolatos kutatási eredményeiket összegezték.

Az Osaka University kutatói a Kidney360 folyóiratban megjelent cikkükben a D-aminosavakkal kapcsolatos kutatási eredményeiket összegezték.

A metformin már száz éve ismert ható­anyag, mely a 2-es típusú diabétesz gyógyszeres kezelésének nélkülözhetetlen szereplője. Antihiperglikémiás hatásán felül számos egyéb pozitív tulajdonsággal bír. Elterjedtsége indokolja, hogy szakdolgozóink is tisztában legyenek a metforminnal kapcsolatos ismeretekkel, jelen dolgozat a mindennapi teendőkre koncentrálva a számukra készült.

A metformin eredetileg a biguanidok hatástani csoportjába tartozó orális antidiabetikum. Az irodalom sokáig használta ennek a hatástani csoportnak a nevét, azonban az idetartozó buformin és fenformin kivonása után gyakorlatilag csak a metformin maradt egyedüli képviselőként az eredeti csoportból, ezért az irodalomból fokozatosan eltűnt a biguanidok hatástanicsoport-megnevezés.

A cukorbetegség mint a modern kor civilizációs betegsége a világ egyre több országában válik fontos népegészségügyi problémává. A Nemzetközi Diabétesztársaság adatai alapján 2021-ben világszerte 537 millió cukorbeteg felnőtt (20–79 éves korosztály) élt, számuk várhatóan 2030-ra 643 millióra, 2045-re 783 millióra fog növekedni (1).

A 2-es típusú diabétesz előfordulása jelentős növekedést mutat Európában. 2000 óta az ismert cukorbetegek száma megháromszorozódott, számukat 2021-ben 61 millió főre tették, a fel nem ismert esetek számát további 20 millióra becsülték, ez az európai lakosság 10%-a. A betegség ellátására fordított költséget 189 milliárd dollárra becsülik évente.

A metformint több mint hat évtizede használjuk a 2-es típusú diabétesz kezelésében. Ez idő alatt számtalan tudományos vizsgálatban és a klinikai gyakorlatban bizonyította hatékonyságát, jó tolerálhatóságát, biztonságosságát, és ma is bázis szernek számít a diabétesz teljes spektrumában. Jól kombinálható az összes, forgalomban lévő antidiabetikummal.

Probiotikumokkal és prebiotikumokkal szabályozható a bél mikroflórájának összetétele és működése. Számos vizsgálat igazolja, hogy a probiotikumok a bél mikrobiogramjának megváltoztatása, az inzulinszignál szabályozása és a koleszterinszint csökkentése révén kedvező hatásúak lehetnek 2-es típusú diabetesben és cardiovascularis betegségben.