Október 25-én újra óraátállítás, amely az alvásminőség romlása miatt felerősítheti a cirkadián sokkhatást és a szezonális depressziót.

A vezeték nélküli homloktapasz a közeli infravörös spektroszkópia (NIRS) technológiáját felhasználva, az agy-gerincvelői folyadék mennyiségének és optikai dinamikájának valós idejű változásai alapján, noninvazív módon követi nyomon és különíti el az alvási fázisokat.

A Szegedi Tudományegyetem kancellárja a Partizánban elmondta, hogyan próbáltak NER-közeli cégek beszállítóvá válni az intézménynél.

A Lancet nagyszabású elemzése szerint a mesterséges intelligencia és a nukleáris háború akár a kihalásunkat is okozhatja, közli a Liner.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.

A Magyar Orvosi Kamara honlapján tette közzé az elmúlt 100 nap értékelését, az egészségügyi miniszter Facebook-posztban reagált.

A cikk célja, hogy összefoglalja a HbA1c jelentőségét, a mérés indikációit, korlátait, valamint a szakdolgozók szerepét a betegedukációban és a hipoglikémia megelőzésében.

Az új intelligens kötszer egyszerre képes a seb hőmérsékletének passzív szabályozására, igény szerinti antibakteriális hatás kifejtésére és a bőrhöz hasonló mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, írja az OTSZ Online.