Értékelte az első 100 napot a kamara és a miniszter

Az új kormányzat működésének első száz napjához érve a Magyar Orvosi Kamara a honlapján közzétett elemzésében mérlegre tette az egészségügyi ágazat helyzetét és az átalakításért felelős tárca eddigi munkáját. A köztestület hangsúlyozta, hogy az egészségügy jelenlegi teljesítményének megítélésekor elengedhetetlen figyelembe venni azt a kiindulópontot, hogy a terület egy évtizedek óta mélyített gödör aljáról indul. Ez a helyzet pedig rendkívül összetett és nehéz feladat elé állítja azokat a döntéshozókat, akik vállalják a szerkezeti átalakításokat.

A kamara értékelésében részletes mérleget vont az eddigi eredményekről és a még hiányzó intézkedésekről. A pozitívumok között elsőként említik az önálló egészségügyi minisztérium létrejöttét, a háttérintézmények átalakítását és elismert szakemberek élre állítását. Külön kiemelték, hogy önálló államtitkárságot kapott az alapellátás, a népegészségügy és a digitális egészségügy, emellett a szakmai párbeszédben is új, partneri hangnem jelent meg. Munkavállalói oldalról fontos gesztusnak nevezik az arcfelismerő kamerák megszüntetését, az orvosi önrendelkezés növelése érdekében a kamarai jogok visszaadását, valamint a szakdolgozói bérek rendezésére tett törekvéseket. A betegek szempontjából kedvező lépésként értékelték a gyógyszerek általános forgalmi adójának kivezetését, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány ügyének átmeneti rendezését, továbbá a transzparencia növelése érdekében tett lépéseket, mint a kórházak nyitottságát, a nyilatkozati tilalom feloldását és a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát.

Ugyanakkor a MOK rámutatott az elmaradásokra és a még tisztázatlan területekre is. A szervezet hiányolja a rendszerszintű és finanszírozási átalakítások világos, kiszámítható jövőképét, és szorgalmazza, hogy a tárca vezetői közvetlen fórumokon egyeztessenek az ágazat dolgozóival. Sürgetik a szakmailag kifogásolható rendeletek és utasítások módosítását, különösen a vezénylések, a pihenőnapok, az ügyeleti idő számítása és a jogviszony megszüntetése terén. A kamara szerint a vezetői megújulás üteme lassú, és elengedhetetlen lenne az elértéktelenedő orvosi bérek fejlesztési ütemtervének, valamint a választási programban ígért évenkénti 500 milliárd forintos többletforrás felhasználási tervének megismerése is.

A minisztérium előtt álló kihívásokat elemzve a kamara négy fő strukturális problémát azonosított. Az új irányító struktúrák kiépítése hónapokat vesz igénybe, amit nehezít, hogy a versenyszférából nehéz szakembereket igazolni az államigazgatásba. Az egyeztetések során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi belügyminisztériumi irányítás alatt a háttérintézmények közötti együttműködés szinte megbénult: az apparátus leépült, és olyan visszásságok alakultak ki, mint hogy a NEAK vagy az OKFŐ nem is férhetett hozzá az EESZT adatvagyonához. Harmadik tényezőként a szakigazgatási apparátus beidegződéseit és a bürokrácia tehetetlenségét emelték ki, ahol a döntési felelősség elhárítása évtizedes gyakorlat volt. Végül a MOK a morális katarzis hiányára figyelmeztet, hangsúlyozva,hogy a korábbi rendszert működtető és károkat okozó szereplők háttérbe szorítása nélkül nem teremthető meg az új rendszer erkölcsi fundamentuma.

Összegzésében a MOK úgy látja, hogy jelenleg a romok eltakarítása és a működőképesség alapjainak lerakása zajlik. Bár a véleménynyilvánítás szabadságának visszaszerzését tartós és jelentős eredménynek tartják, kiemelik: önmagában a helyzet leírása nem hoz megoldást. A valódi reformokhoz a beígért többletforrásokra, valamint folyamatos, átlátható szakmai együttműködésre van szükség.

A miniszter válasza: a demokratikus döntéshozatal lassabb, de megalapozottabb

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter közösségi oldalán közzétett hosszú bejegyzésében reagált a szakmai köztestület elemzésére. Válaszában megköszönte a konstruktív kritikát, és leszögezte: elengedhetetlen a nyílt szakmai vita, a MOK felvetéseinek jelentős részével pedig maga is egyetért. A tárcavezető hangsúlyozta, száz nap után már valóban nem elegendő pusztán szándékokról beszélni, hanem világos menetrendre, mérföldkövekre és számonkérhető mutatókra van szükség.

A miniszter ugyanakkor emlékeztetett arra a kontextusra, amelyben az új ágazati vezetés megkezdte a munkáját. Kiemelte, hogy nem egyszerű kormányváltás, hanem teljes közigazgatási és közjogi rendszerváltás zajlik az országban. A korábbi, rendeleti úton hozott, gyors, de szakmailag gyakran megalapozatlan döntési modellt felváltotta a parlamentáris demokrácia, ami problémameghatározással, hatásvizsgálatokkal és széles körű társadalmi-szakmai egyeztetéssel jár. Ez a demokratikus folyamat szükségszerűen lassabb, de a miniszter szerint éppen ez garantálja a döntések tartósságát és elfogadottságát. Hozzátette ugyanakkor, hogy a demokratikus lassúság nem szolgálhat indokként a bizonytalanságra vagy a határidők hiányára.

Hegedűs Zsolt rámutatott, hogy az átvett ellátórendszer és az államigazgatási háttér rendkívül meggyengült állapotban volt, így a stratégiai építkezés mellett folyamatosan akut válsághelyzeteket kell kezelniük. Példaként hozta fel az azonnali beavatkozást igénylő szifiliszjárványt, a sürgős jogszabályi igazításokat, a humánerőforrás-hiányt, valamint a kórházi hűtési rendszerek többmilliárdos reconstruction programját. Emellett az új irányítási struktúra kiépítése és az olyan háttérintézmények működésének helyreállítása, mint az OKFŐ, szintén időt vesz igénybe.

Az egészségpolitikai kultúra váltásáról szólva a miniszter kifejtette: a kormányzat nem kerüli el a kényes, etikai vagy társadalmilag nehéz kérdéseket sem, és a döntéseket a szakmával közösen kívánja meghozni, amire jó példa a MOK-kal közösen kiadott online kommunikációs etikai ajánlás. Nemzetközi szinten megkezdődött az európai unió intézményeivel és a WHO-val való kapcsolatok újjáépítése, aminek köszönhetően sikerült megmenteni az alapellátási krónikusbetegség-menedzsment programot is a fenyegető visszafizetési kötelezettségtől.

A már elindított vagy előkészített intézkedések között a tárcavezető megemlítette az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályozásának felülvizsgálatát – különös tekintettel a vezénylésekre és az ügyeletekre –, az őszi indulású betegelégedettségi platformot, az Országos Mentőszolgálat nyílt pályázatos vezetőváltását és minőségi mutatóinak közzétételét, valamint a kórházi vezetők folyamatos felülvizsgálatát.

A MOK által hiányolt „katarzissal” kapcsolatban Hegedűs Zsolt kifejtette: az egészségügyben a rendszerváltás nem egyetlen szimbolikus pillanathoz köthető, hanem egy lépésről lépésre zajló folyamat. Szavai szerint a katarzis nem egy látványos nap lesz, hanem az a pillanat, amikor a transzparencia, a betegbiztonság, a várakozási idők csökkenése, az etikus működés és a szakmai autonómia a rendszer természetes, mindennapi működésévé válik. Hangsúlyozta, hogy a személyi változásoknál nem kollektív tisztogatásra, hanem a szakmai alkalmasság és az integritás érvényesítésére törekednek, felváltva a korábbi politikai lojalitási szempontokat.

A miniszter jelezte, hogy előkészítés alatt áll egy független egészségügyi minőségellenőrző hatóság felállítása a jövő év eleji induláshoz, miniszteri biztosok irányítják a sürgősségi ellátás, a mentális egészségügy és a várólisták csökkentésének programjait, ősszel pedig érdemi előrelépést terveznek az állami és a magánegészségügy viszonyának tisztázásában is. A korrupcióval szemben zéró toleranciát hirdettek, amit konkrét jogi lépések és feljelentések igazolnak a visszás ügyekben.

Összegzésként Hegedűs Zsolt hangsúlyozta: az egészségügy átalakítása nem sprint, hanem maraton, amelynek során a MOK által jelzett részidőket és kritikákat nem sértődéssel, hanem a végrehajtás finomításával kezelik. A következő időszakban a tárca világosabban be fogja mutatni az átalakítás pontos ütemezését és pénzügyi prioritásait.