Kihalással fenyegető globális egészségügyi veszélyeket azonosítottak
A Lancet nagyszabású elemzése szerint a mesterséges intelligencia és a nukleáris háború akár a kihalásunkat is okozhatja, közli a Liner.
A koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy a világ messze nem áll mindig készen a váratlan krízisekre. A legfrissebb nemzetközi felmérések szerint ebben az évszázadban 17 olyan kiemelkedő egészségügyi fenyegetéssel kell szembenéznie az emberiségnek, amelyek radikálisan meghatározzák a jövőnket. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a legrosszabb forgatókönyvek még elkerülhetők, ha a döntéshozók időben lépnek, írja a lap.
A szakértők nagyszabású modellezéssel becsülték meg a 2025 és 2100 közötti időszakban elkerülhető halálozási és rokkantsági mutatókat. A számításokhoz az egészséges életévek veszteségét mérő DALY-mutatót használták, amely a korai elhalálozás vagy a betegségben leélt időtartamot összegzi. Egyetlen ilyen egység egyetlen elveszített egészséges életévnek felel meg.
A vizsgált veszélyek közül kettőt különösen súlyosnak ítéltek a szakemberek, amint azt a ScienceAlert is megírta a The Lancet orvosi szaklapban publikált átfogó elemzés alapján. A rosszindulatúan használt mesterséges intelligencia, beleértve az új biológiai fegyverek kifejlesztését, valamint egy atomháború és az azt követő nukleáris éhínség akár az emberiség kihalását is okozhatja ebben az évszázadban. Más teoretikus veszélyeket, mint az aszteroidabecsapódásokat vagy a szupervulkánok kitörését a rendkívül alacsony valószínűségük miatt nem sorolták a közvetlen kategóriák közé.
A két legveszélyesebb forgatókönyv mellett 15 olyan katasztrófával fenyegető kockázatot azonosítottak, amelyek mindegyike több mint egymilliárd elkerülhető egészséges életév elvesztésével járhat. Ez a mérték önmagában két teljes koronavírus-járvány együttes hatásának felel meg.
A 15 kiemelt veszély közé tartozik a légszennyezés, az antimikrobiális rezisztencia, a gyermekkori alultápláltság, a klímaváltozás, a nemzetközi egészségügyi támogatások elapadása, a hagyományos fegyveres konfliktusok, a túlzott alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás, a jövedelmi egyenlőtlenség, az alacsony iskolázottság, a természetes pandémiák, az elhízás, a mentális problémák, a dohányzás és az egészségtelen öregedés.
A legnagyobb elkerülhető teher az elhízáshoz, a helytelen táplálkozáshoz és a mozgásszegény életmódhoz kapcsolódik. Ennek megelőzésével akár 23,1 milliárd egészséges életév menthető meg 2100-ig, ami mintegy 46 koronavírus-járványnak felel meg. Ezt követi az alacsony iskolázottság és a vagyoni szakadék, amelyek felszámolása javítaná az általános egészségi állapotot és fenntarthatóbbá tenné a népességnövekedést.
