A magas zsírtartalmú étrend hatására az érett hepatociták visszaalakulnak egy éretlenebb, őssejtszerű állapotba, közli az OTSZ Online.

Világszintű felháborodást váltott ki és diplomáciai feszültséget szított egy dán kutatók által vezetett, de az Egyesült Államok által finanszírozott egészségügyi tanulmány, írja a Tőzsdefórum.

A bizonyítékokon alapuló orvoslás és a népegészségügyi szakemberek legitimitását kérdőjelezte meg egy magánszemélyekből álló csoport, amely jogi lépésekkel fenyegette meg a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központját (ESK).

A kutatók 185 országban követték nyomon a krónikus vagy nem fertőző betegségek okozta halálesetek számának alakulását, írja a hvg.hu.

A kutatók mérföldkőnek tartják az eljárást, melyben sebészek genetikailag módosított disznómájat ültettek be egy élő emberi betegbe – a 444 szerint ez az első ilyen dokumentált eset.

Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a téma tudományos hátteréről, a kockázat mértékéről és a megoldási lehetőségekről adott interjút a Weborvosnak.

A Nutrients folyóiratban jelent meg spanyol kutatók cikke, amelyben különböző étrendek hatását vizsgálták a korábban nem-alkoholos zsírmáj betegségnek, újabban metabolikus diszfunkcióval összefüggő szteatózisos májbetegségnek (MASLD) nevezett, a világ népességének közel egyharmadát érintő állapot kezelésében.

A Stanford University kutatói a vörösvérsejtek termelését serkentő eritropoetin (EPO) kritikus szerepét tárták fel az immunrendszer rákra adott válaszának csillapításában.

A speciális részlegen elsősorban a hasnyálmirigy- és az epeúti megbetegedésben szenvedőket látják el, a korábbinál is magasabb szinten.

Napi 300 mg E-vitamin adagolás hatékonyságát és biztonságosságát értékelték a máj szövettani és biokémiai markerek javításában metabolikus diszfunkcióval társult szteatohepatitiszben (MASH) szenvedő betegeknél.