A „választás szabadságára” való hivatkozás nem írhatja felül a közösség védelmét

2025. december 18. 05:15

Nyomtatás

A bizonyítékokon alapuló orvoslás és a népegészségügyi szakemberek legitimitását kérdőjelezte meg egy magánszemélyekből álló csoport, amely jogi lépésekkel fenyegette meg a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központját (ESK).

Az ESK szeptemberi, az „Oltásokba vetett bizalom” című továbbképzése – melyről a MedicalOnline-on is beszámoltunk – kapcsán érkezett levél nem csupán szakmai kérdéseket vet fel, hanem jogi fenyegetésekkel és retorikai manipulációval próbálja aláásni a népegészségügyi szaktekintélyek hitelességét. Az ESK válasza, amelyet annak igazgatója, Oroszi Beatrix és az oktatói gárda jegyez, tanulságos látlelet a modern tudományellenesség eszköztáráról és a tényeken alapuló cáfolat módszertanáról.

Transzparencia mint válaszlépés

Az ESK egy OFTEX-akkreditált képzés kapcsán kapott részletes tiltakozó levelet magánszemélyektől. A levél szerzői a képzést megtévesztőnek nevezték, és jogi lépéseket helyeztek kilátásba, amennyiben az oktatás során nem jelennek meg az oltásellenes nézetek is. Az Egyetem válasza példaértékű: ahelyett, hogy figyelmen kívül hagyná a megkeresést, anonimizált formában közzéteszi azt, felismerve, hogy az abban foglalt állítások tudományos vizsgálata közérdeklődésre tart számot.

A válaszlevél célja kettős: egyrészt a ténybeli tévedések tételes cáfolata, másrészt az oltásellenes kommunikáció retorikai mintázatainak bemutatása, ezzel segítve az orvostársadalmat a félrevezető narratívákkal szembeni ellenállóképesség (resilience) kialakításában.

I. Hogyan épül fel az oltásellenes érvelés?

Az ESK csapata rámutat, hogy a tiltakozó levél tipikus mintázatokat követ:

A tudományos nyelvezet mímelése: Olyan fogalmakat használnak, mint „inert placebo”, „farmakovigilancia” vagy „citotoxicitás”, de kontextusukból kiragadva vagy tévesen alkalmazva azokat.
Jogi fenyegetés és érzelmi hatáskeltés: Az Alaptörvényre és a Büntetőtörvénykönyvre való hivatkozás a szakmai párbeszéd helyett a félelemkeltést szolgálja.
Szelektív bizonyítékkezelés (Cherry-picking): Kizárólag azokat a (gyakran módszertanilag hibás) vizsgálatokat említik, amelyek alátámasztják prekoncepcióikat, miközben a nagy elemszámú, nemzetközileg elfogadott meta-analíziseket figyelmen kívül hagyják.

A leggyakoribb oltásellenes állítások és cáfolatuk:

Oltásellenes állítás	Tudományos tény / Bizonyíték
„A járványokat a csatornázás és a tiszta víz győzte le.”	A higiénia a halálozást csökkentette, de az esetszámokat (pl. kanyaró) csak az oltás szüntette meg.
„Az oltásokban mérgező alumínium és formaldehid van.”	A dózis elenyésző; a formaldehid természetes anyagcseretermék, az alumínium pedig az étrenddel is bekerül.
„Az oltások autizmust és SIDS-et okoznak.”	Több millió fős vizsgálatok cáfolják az összefüggést; az oltás bizonyos esetekben csökkenti a SIDS kockázatát.
„Nincs inert placebo kontroll a vizsgálatoknál.”	Etikai okokból aktív kontrollt alkalmaznak, de számos oltásnál (Hib, rotavírus) volt valódi placebo is.
„Az influenza elleni oltás hatástalan.”	A védelem közepes, de szignifikánsan csökkenti a súlyos kórházi esetek és a halálozás számát.
„A természetes fertőzés jobb, mert életre szóló immunitást ad.”	A természetes fertőzés súlyos szövődményekkel (agyvelőgyulladás, bénulás, halál) járhat, míg az oltás biztonságos.

II. Történelmi és epidemiológiai tények vs. higiéniai mítosz

A levél egyik központi állítása szerint a járványok visszaszorulása nem a védőoltásoknak, hanem a tiszta víznek, a csatornázásnak és a jobb táplálkozásnak köszönhető (McKeown-tézis).

Cáfolat:

Bár a higiénia döntő a halálozás csökkentésében, az esetszámok drasztikus csökkenését egyértelműen a vakcináció hozta el.

Kanyaró: A kanyaró elleni oltás bevezetése előtt (hazánkban 1969) szinte minden gyermek átesett a betegségen, függetlenül a javuló lakhatási viszonyoktól. Az oltás után a megbetegedések száma nagyságrendekkel esett vissza.
Járványos gyermekbénulás (polio): A modern csatornázás ellenére a polio súlyos járványokat okozott az 1950-es években; a megváltást a Salk- és Sabin-vakcinák hozták el, nem a vízvezeték-szerelés.
Feketehimlő: Jenner munkásságát a WHO 1980-as deklarációja igazolta a himlő világméretű felszámolásáról, ami higiéniával önmagában elérhetetlen lett volna.

III. Toxikológia és az összetevők biztonsága

A levél „mérgező komponensekként” sorolja fel az oltások összetevőit. Az ESK válasza emlékeztet a toxikológia alapelvére: „A dózis teszi a mérget.”

Alumínium: Adjuvánsként használják az immunválasz fokozására. Egy 1,2 millió dán gyermek bevonásával készült kohorszvizsgálat semmilyen kapcsolatot nem talált az alumíniumtartalmú oltások és az asztma, allergia vagy autizmus között. Fontos megjegyezni, hogy az anyatejjel vagy tápszerrel bevitt alumínium mennyisége gyakran meghaladja az oltással bevitt dózist.
Formaldehid: A szervezet természetes anyagcsereterméke. Az oltóanyagban maradó nyomnyi mennyiség elenyésző ahhoz képest, amit az emberi vér folyamatosan tartalmaz (kb. $2,5$ mg/liter vér).
Tiomerzál (etil-higany): A hazai kötelező gyermekkori oltások 2006 óta nem tartalmazzák. Érdemes megfigyelni, hogy a krónikus betegségek (pl. autizmus) prevalenciája a tiomerzál kivonása után sem csökkent, ami megdönti az oksági kapcsolat vádját.

IV. A SIDS és a védőoltások kapcsolata

A levél egyik legsúlyosabb állítása, hogy Magyarországon évente 100 csecsemő hal meg oltási szövődmény miatt, és az oltások okozzák a hirtelen csecsemőhalált (SIDS).

Az adatok elemzése:

KSH adatok: Magyarországon a SIDS összesített éves esetszáma 15–25 között mozog. A levélben említett „100 eset” tehát minden alapot nélkülöző, légből kapott szám.
Védőhatás: Hazai vizsgálatok igazolták, hogy a Haemophilus influenzae b (Hib) elleni oltás 1999-es bevezetése után a SIDS előfordulása szignifikánsan csökkent.
Nemzetközi kitekintés: Az Egyesült Államokban az elmúlt 40 évben a SIDS gyakorisága a harmadára esett vissza, miközben az alkalmazott védőoltások száma emelkedett.

V. Autizmus és krónikus betegségek

A levél „független vizsgálatokra” hivatkozik, amelyek szerint az oltatlanok egészségesebbek.

Módszertani kritika:

Az ESK rámutat, hogy az ilyen „vizsgálatok” jellemzően:

Önkiválasztáson alapuló internetes kérdőívek (nem reprezentatívak).
Súlyos módszertani hibákat tartalmaznak: például az oltatlan csoportot rövidebb ideig követték nyomon, így náluk esély sem volt az autizmus diagnosztizálására, ami tipikusan 3 éves kor körül történik meg.
Ezzel szemben: Több millió fős regiszter-alapú vizsgálatok (Dánia, USA, Japán) egyértelműen bizonyították, hogy nincs összefüggés az MMR-oltás és az autizmus között. Japánban, amikor egy időre leállították az MMR-oltást, az autizmus gyakorisága tovább emelkedett, ami bizonyítja, hogy az okok máshol keresendők.

VI. Klinikai vizsgálatok és a placebo-kérdés

A tiltakozók szerint az oltásokat nem tesztelik megfelelően, és hiányzik az „inert placebo” kontroll.

Szakmai válasz:

Etikai korlátok: A Helsinki Deklaráció értelmében nem etikus placebót adni egy kontrollcsoportnak, ha már létezik hatásos és biztonságos védelem. Ilyenkor az új oltást a meglévőhöz hasonlítják (aktív kontroll).
Valódi placebók: Számos oltás (pl. Hib, pneumococcus, rotavírus, HPV) esetében végeztek valódi placebóval kontrollált vizsgálatokat.
COVID-19 vakcinák: Az mRNS vakcinák esetében több tízezres (pl. 30 000 - 40 000 fős) randomizált, placebóval kontrollált vizsgálatok előzték meg az engedélyezést. Az ESK elismeri a kommunikációs tanulságokat (pl. a fertőzésátvitel elleni védelem túlbecslése), de ez nem a tudományos alapokat, hanem a kommunikáció transzparenciáját érinti.

VII. Daganatmegelőzés és népegészségügyi szemlélet

Az ESK kiemeli, hogy a védőoltások a modern onkológia fontos eszközei:

HPV-oltás: Bizonyítottan csökkenti a méhnyakrák és más daganatok incidenciáját.
Hepatitis B oltás: Évtizedes adatok igazolják a májrák (hepatocelluláris carcinoma) előfordulásának csökkenését az oltott populációban.

A levél azon állítása, miszerint a gyermekkori fertőzések védenek a ráktól, nemcsak tudománytalan, hanem veszélyes dezinformáció is.

VIII. Intézményi reflexiók: Hol lehet fejlődni?

Az ESK válasza nem csupán cáfolat, hanem önreflexió is. Két területet nevesítenek, ahol a szakmai konszenzus javítható:

Farmakovigilancia: Egyetértenek abban, hogy a hazai mellékhatás-bejelentési rendszert technikai és szemléleti téren is fejleszteni kell a közbizalom erősítése érdekében.
Védőoltási Módszertani Levél (VML): Elismerik, hogy bár a VML tudományos alapokon nyugszik, a hivatkozások explicitebb megjelenítése növelné a transzparenciát és a hitelességet.

A jövő útja

A Semmelweis Egyetem ESK álláspontja szerint a kötelező oltási rend a magyar közegészségügy egyik legnagyobb sikertörténete. A „választás szabadságára” való hivatkozás nem írhatja felül a közösség védelmét és a sérülékeny csoportok (oltatlan újszülöttek, immunszupprimáltak) biztonságát.

A szakemberek számára a tanulság: az oltásellenes érvelés nem a tudás hiányából, hanem gyakran a bizalomvesztésből és a dezinformáció tudatos terjesztéséből fakad. A megoldás a transzparens, adat-alapú kommunikáció és a szakmai integritás megőrzése. Az ESK képzése éppen ezt a célt szolgálja: felvértezni az orvosokat a tényekkel a dezinformációs zajban.

A teljes publikáció az Epidemiológiai és Surveillance Központ portálján olvasható.

Kommunikáció az oltással kapcsolatban bizonytalan szülőkkel

Az oltásellenes retorika elleni küzdelem leghatékonyabb terepe a rendelőben zajló, személyes hangvételű konzultáció. A kutatások szerint az egészségügyi dolgozó hozzáállása és kommunikációs stílusa az egyik legfontosabb tényező a páciens döntésében.

„CASE” módszer: strukturált válasz a dilemmákra

A CASE (Corroborate, About Me, Science, Explain) módszer segít abban, hogy ne védekező vagy kioktató pozícióból, hanem partnerként reagáljunk az aggodalmakra.

Lépés	Megnevezés	Mit mondjunk?
C	Corroborate (elismerés)	„Megértem, hogy aggódik a mellékhatások miatt; szülőként természetes, hogy a legjobbat akarja a gyermekének.”
A	About Me (személyes hitelesség)	„Orvosként és szülőként is alaposan átnéztem a kutatásokat, és én is beoltattam a gyermekeimet.”
S	Science (tudomány)	„A legfrissebb nagy elemszámú vizsgálatok bizonyítják, hogy az oltás nem okoz tartós károsodást, de véd a súlyos betegségtől.”
E	Explain (magyarázat)	„Ezért javaslom, hogy adjuk be az oltást most, mert így építhető fel időben a védettség.”

Motivációs interjú az oltási tanácsadásban

A motivációs interjú lényege az ambivalencia feloldása. Nem meggyőzni akarjuk a szülőt, hanem segíteni neki, hogy saját maga találja meg az érveket az oltás mellett.

Az OARS technika

Open-ended questions (Nyitott kérdések): „Mi az, ami leginkább aggasztja Önt az oltással kapcsolatban?” (A „Miért nem akarja?” helyett).

Affirmations (Megerősítések): „Látom, mennyire fontos Önnek a gyermeke egészsége és a biztonsága.”

Reflective listening (Visszatükrözés): „Tehát úgy érzi, túl sok információ zúdult Önre, és nehéz eldönteni, mi a hiteles.”

Summarizing (Összegzés): „Összefoglalva: szeretné megvédeni a gyermekét, de fél a mellékhatásoktól. Beszéljünk arról, ezek valójában milyen gyakoriak.”

Prezumptív (feltételező) vs. participatív (bevonó) megközelítés

A vizsgálatok szerint az oltási hajlandóság magasabb, ha az orvos prezumptív módon vezeti fel a témát, azaz természetesnek tekinti az oltást.

Prezumptív (hatékonyabb): „Ma esedékes a kanyaró elleni oltás. Meg is vizsgálom a gyermeket, és utána beadjuk.”

Participatív (kevésbé hatékony): „Mit gondol, beadjuk ma az oltást, vagy várjunk még vele?”

Szakmai megjegyzés: Ha a szülő ellenállást mutat, akkor kell átváltani a motivációs interjúra vagy a CASE módszerre, de az első megszólalás legyen magabiztos és iránymutató.

Hogyan kezeljük a radikális nézeteket?

Ha a páciens/szülő nem bizonytalan, hanem kifejezetten oltásellenes ideológiát képvisel, a cél a kapcsolat fenntartása, nem a vita megnyerése.

Maradjon higgadt: A konfrontáció csak erősíti az ellenállást.

Jelölje ki a határokat: „Tiszteletben tartom a véleményét, de orvosként a tudományos bizonyítékokat kell képviselnem. Ha kérdése van a tényekkel kapcsolatban, itt vagyok.”

Hagyja nyitva az ajtót: Sokan később, egy járványhír vagy pozitív tapasztalat hatására meggondolják magukat. Fontos, hogy ne érezzék úgy: „kiutasították” őket az ellátásból.

A bizonyítékok hierarchiája: magyarázat a páciensnek

Gyakran előfordul, hogy a szülők egyetlen internetes rémhírt egyenrangúnak tartanak egy országos kutatással. Ilyenkor érdemes vizuálisan vagy egyszerű példával elmagyarázni a bizonyítékok szintjeit.

Anektodikus bizonyíték: „A szomszéd gyereke belázasodott az oltás után.” (Egyedi eset, nem statisztika).

Tudományos bizonyíték: „Egy millió beoltott gyermeknél vizsgálták a láz előfordulását, és azt találták, hogy...”

Szakirodalmi ajánló (Kivonat):

Henderson DA. The eradication of smallpox. Vaccine. 2011.
Colgrove J. The McKeown thesis: a historical controversy. Am J Public Health. 2002.
Andersson NW et al. Aluminum-containing vaccines and chronic disease. (Danish National Registry).
Demicheli V et al. Vaccines for preventing influenza in healthy adults. Cochrane Database, 2018.