Az elhízás a klinikai gyakorlatban betegség
Az elhízást ma már betegségként tartják számon, mert önmagában kóros folyamatokat indít el a szervezetben. Ami még nagyobb gond, hogy ezek az elváltozások más krónikus, sokszor az életet veszélyeztető kórképekhez vezetnek. A daganatos megbetegedések is ezek közé tartoznak. Prof. dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a téma tudományos hátteréről, a kockázat mértékéről és a megoldási lehetőségekről adott a Weborvosnak interjút.
Az elhízást a klinikai gyakorlatban betegségként kezelik. Mi ennek az oka?
A szervezetben az elhízás krónikus gyulladást indít el, amely önmagában számos betegség kialakulásában játszhat szerepet. Megváltozik az inzulintermelés, a zsírszövet hormonális és anyagcsere-funkciója. Mindez jelentősen növeli a szív-, és érrendszeri betegségek és a pre-diabétesz – inzulinrezisztencia – kockázatát, ezért hívjuk ezeket a betegségeket az elhízás társbetegségeinek. Mindezeken túl pedig sajnos az daganatos betegségek kialakulásában is nagy szerepet játszik az elhízás – a világon évente több, mint 500 000 beteg daganatának hátterében oki tényezőként az elhízás is jelen van. Összesen 13 daganattípus esetében találtunk egyértelmű összefüggést a rák és az elhízás között.
Melyek ezek a daganattípusok?
A többi között a következő ráktípusokkal hozható összefüggésbe az elhízás:
- Emlőrák (különösen menopauza után) a hormonérzékeny alcsoport
- Vastagbél- és végbélrák
- Nyelőcsőrák (adenokarcinóma)
- Méhnyálkahártya-rák
- Veserák
- Májrák
- Epehólyagrák
- Hasnyálmirigyrák
- Pajzsmirigyrák
- Petefészekrák
- Gyomorrák (felső rész)
- Meningeoma ( anaplasztikus agyhártyarák)
- Mielóma multiplex (vérképzőszervi rák
Milyen módon segíti elő a szervezetben az elhízás a daganatok kialakulását?
Az elhízás következtében megváltozott zsírszövetben olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek kedvező körülményeket teremtenek a daganatok kialakulásához. A szintén módosult hormonelválasztás is elősegítheti daganat kialakulását – az ösztrogén szerepe nem csak a hormonfüggő emlőrák-, hanem a vastagbélrák kifejlődésében is tetten érhető. Szoros kapcsolat van az elhízás, a gyulladás és a mikrobiom között, ez is elősegítheti a vastagbélrák vagy májrák kialakulását. Az elhízás következtében sokszor kialakuló zsírmáj és a májból kiinduló elsődleges májrák kialakulása között is szoros kapcsolatot írtak le. Különösen az úgynevezett zsigeri zsír az, ami nagyon káros lehet, ha ezt sikerül csökkenteni, akkor mérsékelni lehet a tumor kialakulásának rizikóját. Van egy paradoxon is, mely szerint a túlsúlyos nők petefészek karcinómája jobb lefolyású, mint normál testsúllyal élő társaiké, de ez persze nem azt jelenti, hogy a betegség kialakulásával szemben is védelmet nyújtana a túlsúly. (...)
A kivizsgálás és a terápia sikerességében is számít a testsúly a daganatos betegségek esetén?
Sajnos igen. Az onkológiai gyógyszerek mennyiségét testfelszín-, vagy testsúlyarányosan számoljuk ki, a beadott gyógyszermennyiség pedig összefüggést mutat a kialakuló mellékhatásokkal. Ha nagyobb dózisú kemoterápiára van szükség, intenzívebb mellékhatásokkal lehet számolni.
A kivizsgálás során létezik, hogy nehezebben megtalálható egy daganat azért, mert sok zsírszövet van a testen?
Amikor ujjal vizsgálunk egy végbelet, akkor például nem mindegy, hogy mennyire túlsúlyos a páciens, a képalkotó vizsgálatok viszont lehetővé teszik, hogy vizualizáljuk az elváltozásokat – igaz, az előrehaladott, szerkezetében már lényegesen átalakult zsírmájban nehezebben lehet egy kisebb elváltozást megtalálni, mint az ilyen szempontból egészséges szervben. (...)
