Az lncRNS-ek nemcsak a terápiás, hanem a korai, noninvazív diagnosztikai módszerek fejlesztésében is ígéretes megközelítést jelenthetnek.

A Biomarker Research folyóiratban január 3-án jelent meg a dél-koreai National Research Council of Science and Technology kutatóinak cikke, amelyben egy olyan új onkológiai immunterápiás megközelítést írtak le, amely kiegészítheti a meglévő CAR-T (kiméra antigénreceptor T-sejt) kezeléseket.

A Stanford University kutatói a vörösvérsejtek termelését serkentő eritropoetin (EPO) kritikus szerepét tárták fel az immunrendszer rákra adott válaszának csillapításában.

Míg a „kemoterápiás érában” az előrehaladott stádiumban felfedezett melanómás betegek mindössze 3 százaléka volt életben öt év elteltével, a modern terápiák megjelenésének nyomán ma már az érintettek fele tartozik ebbe a csoportba – hangzott el a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) melanóma világnapi sajtótájékoztatóján.

Nemcsak a tumor genetikai jellemzői, hanem az adott beteg génállománya is fontos a kezelés megválasztása során.

Az új koncepció lényege, hogy az immunrendszert betanítja a tumorok felismerésére, valamint tartós immunmemóriát alakít ki a recidívák ellen.

Míg az immunterápiás fejlesztések eddig elsősorban a T-sejtekre összpontosítottak, lehet, hogy a B-sejtek egy csoportja hoz majd áttörést, írja az OTSZ Online.

A NANORAY-312 klinikai vizsgálatban a hafniumot sugárterápiával kombinációban alkalmazzák fej-nyaki daganatok kezelésére azoknál a betegeknél, akiknél a ciszplatin kontraindikált.

A Dél-pesti Centrumkórház közlése szerint az első hazai innovatív beavatkozást egy kislánynál és egy kisfiúnál alkalmazták először.

A diagnosztika és a terápiák robbanásszerű fejlődése mára lehetővé tette, hogy önálló betegszervezete legyen a tüdőrákos betegeknek. Míg néhány évtizede a túlélés maximum egy év volt, mára akár 5-10 év is lehet.