Új terápiás lehetőségek jelenhetnek meg a rákgyógyításban

Immunrendszerünk egyik főszereplői a T-sejtek, amelyek feladata, hogy megkülönböztessék a szervezet saját sejtjeit az idegen vagy rendellenes – például fertőzött vagy rákos – sejtektől, és ez utóbbiakat elpusztítsák. A daganatos sejtek azonban gyakran képesek elrejtőzni az immunrendszer elől, így nem mindig indul meg ellenük a hatékony immunválasz. A CAR-T sejtterápia során a beteg saját T-sejtjeit kivonjuk a szervezetéből, majd laboratóriumi körülmények között genetikailag módosítjuk azokat. Olyan mesterséges receptorokat építünk beléjük, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a sejtek kifejezetten a daganatos sejtek felszínén található molekulákat ismerjék fel. Ezáltal a módosított sejtek célzottan képesek megtalálni és elpusztítani a rákos sejteket a beteg szervezetében – ismertette Szöőr Árpád, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet adjunktusa. 

Szöőr Árpád hozzátette: a cél, hogy ezeket a génmódosított immunsejteket hatékonyabbá tegyék a szilárd tumorok – például emlő- vagy vastagbélrák – elleni küzdelemben. Ezek a daganatok ugyanis sokkal ellenállóbbak a jelenleg elérhető CAR-T terápiákkal szemben, mint a vérképzőszervi rákok.

A Debreceni Egyetemen már több mint egy évtizede zajlik az immunterápiák molekuláris hátterének kutatása. A Sejt- és molekuláris terápia kutatócsoport, melyet Vereb György professzor vezet már 2010 óta foglalkozik azzal, hogyan lehet az immunrendszert – különösen a T-sejteket – hatékonyabbá tenni a daganatok elleni küzdelemben. A közelmúltban a kutatások egy része a HUN-REN-DE Sejtbiológiai és Jelátviteli Kutatócsoport keretei között zajlott, amelynek vezetője Virág László. A kutatócsoport a HUN-REN (Magyar Kutatási Hálózat) égisze alatt működik, és egyik fő célja, hogy új, személyre szabott terápiás megoldásokat dolgozzon ki a daganatos betegségek kezelésére. 

A legfontosabb eredményeink közé tartozik, hogy sikerült olyan génmódosított immunsejteket létrehoznunk, amelyek nemcsak felismerik a daganatos sejteket, hanem képesek az immunválasz tartósságát is fenntartani, még akkor is, ha a daganat megpróbál „visszatámadni” vagy elrejtőzni. Ezek a fejlesztések nemcsak tudományos szempontból jelentősek, hanem hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a rákgyógyításban egyre hatékonyabb, célzott terápiák váljanak elérhetővé a betegek számára – emelte ki Szöőr Árpád. 

A Debreceni Egyetem adjunktusa az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjában tartott előadásában azt mutatta be, hogyan lehet a molekuláris biológia és az immunológia eszközeivel új terápiás lehetőségeket teremteni a rákgyógyításban, és hogyan válhatnak ezek a sejtek az orvoslás élvonalbeli eszközeivé a jövőben.   

Rendkívüli megtiszteltetés volt számomra, hogy a világkiállításon képviselhettem a Debreceni Egyetemet, annak orvoskarát, hiszen ez az intézmény számomra sokkal több, mint egy munkahely. A Debreceni Egyetem – és különösképpen a kar – az identitásom része: a személyes és szakmai múltam, jelenem és jövőm szorosan ide köt. És itt tanultam meg azt is, mit jelent a tudományos igényesség, mit jelent az oktatás iránti felelősség, és mit jelent az, hogy az orvosképzés nem csupán ismeretátadás, hanem jellemformálás is – jelentette ki Szöőr Árpád.  

A kutató kifejtette: a világkiállításon való részvétel lehetőségét a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Mobilitás programjának köszönheti. Egy szakmai zsűri választotta ki azokat a projekteket, amelyek képviselhetik Magyarország tudományos teljesítményét a világkiállításon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a lehetőség a munkacsoport elismerése is, ahol kollégáival azon dolgoznak, hogy az alapkutatásból klinikai jelentőségű, transzlációs tudás szülessen.