Lehetetlen trilemmával áll szemben az egészségügy
Nincs szebb hivatás a Földön az emberek gyógyításánál, mondja a Portfolio-nak adott interjúban Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
(...) Milyen tervei vannak a Magyar Kórházszövetség új elnökeként?
Három fontos programot szeretnék továbbvinni. Az egyik az Egészségfejlesztő Kórház program, amelyben a kórházi dolgozók egészségét fejlesztjük. A másik a zöld kórház program. Harmadrészt szeretném bemutatni, hogy milyen szép és jó az orvosi és egészségügyi munka. Meggyőződésem, hogy nincs szebb hivatás a Földön, mint embereket gyógyítani. Ezt szeretném megmutatni a pályakezdő középiskolásoknak és az orvosi egyetemre készülőknek. Az egészségügyi pálya egzisztenciálisan és a mindennapi sikerélmények miatt is nagyon vonzó lehet.
Valóban, de fel kell készülni arra is, hogy nem minden nap vannak sikerélmények, sőt előfordulhat, hogy egy beteg elvesztésével is szembe kell nézni. Ezt is meg kell tanulni feldolgozni, a hivatással együtt jár.
Igen, de szerencsére ebből sokkal kevesebb van. A sikerélmény viszont mindig benne van a munkánkban.
Térjünk át a magyar egészségügy rendszerszintű kérdéseire. Hogyan jellemezné a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét?
Összetett az aktuális helyzet. A kórházi struktúra jelenleg túlterhelt, a benne dolgozók erőn felül teljesítenek, ami feszültséget okoz. Fontos kiemelni, hogy a kórházak nem csak a fekvőbeteg-ellátást végzik, hanem a járóbeteg-ellátás 65-70%-át is. Emellett a finanszírozási helyzetünk sem mindig kedvező. Kár tagadni, vannak kihívásaink, vannak olyan dolgaink, amit meg kell tudni oldani a működés során. Az egyik fő probléma a munkaerőhiány, ami világszerte jellemző az egészségügyben. Ennek több oka van: az életkor kitolódásával megnőtt az egészségügyi ellátás iránti igény, illetve a fiatalok számára nem mindig vonzó a folyamatos, 24 órás munkavégzés. A humánerőforrás kérdés megoldása jelenleg az egyik legnagyobb kihívásunk.
Maradjunk az intézmények finanszírozásánál, hogyan értékeli az elmúlt év változásait ezen a téren, előrelépésként lehet tekinteni rájuk?
Óriási segítséget jelent a rendszerbe most bekerült plusz 150 milliárd forint a kórházak finanszírozása céljából. Ettől függetlenül a kórházigazgatóknak továbbra is feladatuk, hogy jól gazdálkodjanak ezzel a pénzzel, ami nem mindig sikerül. A finanszírozás örök téma az egészségügyben. Egy jó finanszírozási rendszernek fenntarthatónak, motiválónak kell lennie, emellett biztosítania kell az ellátás elérhetőségét és minőségét. Ezt a hármas kritériumrendszert lehetetlen egyszerre összehangolni.
Az elmúlt egy évben talán arról esett a legtöbb szó, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer mennyire ösztönöz a többletteljesítményre. Lehet ezen a téren változást kezdeményezni, akár intézményi, akár dolgozói oldalon?
A Kórházszövetségen belül is sokat beszélünk erről. Az lenne optimális, ha lenne egy alapfinanszírozás, mellette egy teljesítményrész, és mindezek mellett a minőséget is figyelembe vennénk. Jelenleg ez utóbbi nincs benne a rendszerben. Fontos lenne, hogy a jobb minőségű munka többletfinanszírozással is járjon. És ejtsünk szót az orvosi bértábláról is. A 2021-ben elindult, három éven át tartó bérfejlesztés rövid távon jelentős volt, segített az elvándorlás megállításában, de mostanra már az orvosi társadalom részéről is látható egy nyomás a továbblépés céljából. Van egy jó alap, de aki jobb minőséget vagy többet nyújt, annak legyen lehetősége többet is keresni a közfinanszírozott rendszerben. (...)
A teljes interjút ITT olvashatja
