A mesterséges intelligencia mentheti meg az egészségügyet
Az EIT Health legújabb jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy sürgősen nyitni kell a mesterséges intelligencia és a digitális megoldások felé, hogy az egészségügyi rendszerek Európa-szerte fejlődni tudjanak.
Technológiai forradalomra, szélesebb körű ember-gép interakciókra és alapvető digitális tudás elsajátítására lesz szükség a járvány után, ha el akarjuk kerülni, hogy az európai egészségügyi rendszerek még nehezebb helyzetbe kerüljenek a következő évtizedben – hangsúlyozza az EIT Health egy közelmúltban kiadott, a mesterséges intelligenciáról szóló Think Tank[2]-jelentésben. Átfogó, strukturális átalakítás híján az egészségügyi rendszerek helyzete tarthatatlan lesz, és az egyetemes egészségügyi ellátásról szóló európai ígéret veszélybe kerülhet. A mesterséges intelligencia megmentheti az egészségügyet ettől a jövőképtől, és segíthet az ismétlődő, rutin- és adminisztratív feladatok automatizációjában is, így az egészségügyben dolgozók – adminisztratív ügyekre szánt – idejének akár 70 százaléka is felszabadulhat.
Az EIT Health friss tanulmánya – amelynek alapjául az „A mesterséges intelligencia bevezetésének szervezeti és személyi feltételei az egészségügyben” című kerekasztal beszélgetések szolgáltak – több olyan területet is megnevez, amelyekkel európai és nemzeti szinten is foglalkozni kell, ha szeretnénk maximálisan kihasználni a mesterséges intelligenciában és a technológiában rejlő lehetőségeket.
Jan-Philipp Beck, az EIT Health vezérigazgatója: “A Think Tank-jelentés eredményei világos útmutatást adnak, hogy miként építsük be a mesterséges intelligenciát és a kapcsolódó technológiai újításokat az európai egészségügyi rendszerekbe. Azt már tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia képes átalakítani az egészségügyet, de gyorsan, és egymást segítve kell dolgoznunk azon, hogy ezt a tudást mihamarabb integráljuk. A koronavírus-járvánnyal való küzdelem során is fontos, hogy a mesterséges intelligenciát minél szélesebb körben lehessen adaptálni, hiszen az egészségügyben dolgozóknak a korlátozások miatt is nehezített körülmények között kell elvégezniük a munkájukat, és csak nagy küzdelmek árán tudnak gyors ellátást biztosítani. Ennek ellenére folytatni kell a megkezdett munkát, hogy az egészségügyi fejlesztések által jobban felkészülhessünk a jövő kihívásaira. Ez mindannyiunk érdeke.”
Az EIT Health legfontosabb ajánlásai a következők: az európai országoknak jobban együtt kell működniük, és meg kell osztaniuk egymással a jó gyakorlatokat; a mesterséges intelligencia integrálásához érdemes a már meglévő hálózatokat és infrastruktúrát használni; fejleszteni kell az oktatást és a képzési programokat; fel kell építeni olyan értékalapú finanszírozási modelleket, amelyek nem az elvégzett beavatkozások volumene alapján, hanem az értékteremtés alapján nyújtanak finanszírozást az egészségügyi intézményeknek. Emellett az EIT Health sürgeti, ha mihamarabb jöjjön létre egy európai adatinfrastruktúra, hogy a tagállamok és az egészségügyi rendszerek meg tudják osztani egymással az adatokat, és a szakértők számára nyomonkövethetőek legyenek a megbetegedések, gyorsabb legyen a diagnózisok felállítása, és új, a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat tudjanak fejleszteni.
Az egészségügyi szakemberek képzése fontosabb, mint valaha
Szakértők és az orvostársadalom egyetért abban, hogy az olyan fontos tantárgyak , mint a mesterséges intelligencia, hiányoznak az orvosi egyetemek oktatási programjaiból, holott a fiatalok részéről van erre igény. Az egészségügyi rendszerek sokat profitálhatnak a mesterséges intelligencia területén zajló fejlesztésekből, valamint a kapcsolódó technológiai újításokból. Általuk a frontvonalban dolgozók is több időt tölthetnének a betegek gyógyításával. A mesterséges intelligencia segítségével elért automatizáció enyhítene a munkaerőhiányon, felgyorsítaná az életmentő kezelésekkel kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket, és még az adminisztratív terheket is csökkentené – derül ki az EIT Health, a McKinsey és a Company közös, 2020-ban publikált jelentéséből.
„Természetesen nagyon fontos az egészségügyi szakemberek megbecsülése és megtartása, ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy arra fordíthassák az idejüket, ami a legfontosabb: a gyógyításra. A mesterséges intelligenciára épülő megoldások bevezetése és napi szintű alkalmazása azonban újfajta kompetenciákat igényel majd. Az egyik legfontosabb kihívás az lesz, hogy rendelkezésre álljon egy olyan képzett munkaerő, amely ért az új technológiákhoz, és tudja használni a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat. Új szerepkörök és munkakörök jönnek majd létre az adat- és az orvostudomány metszéspontjában, és szükség lesz olyan egészségügyi dolgozókra, akik az ember-gép interakciókra specializálódnak a klinikai döntéshozatalban. Nekik az is feladatuk lesz, hogy folyamatosan tanítsák az algoritmusokat, hogy azok egyre pontosabbak legyenek. A GE Healthcare-rel és az EIT Health más partnereivel együtt szeretnénk javítani a jelenlegi helyzeten és felkészíteni az egészségügyi szakembereket a közeljövő kihívásaira. Éppen ezért ebben az évben is egészségügyi szakemberek százainak nyújtunk betekintést a legújabb fejlesztésekbe a mesterséges intelligencia területén, és értékes elméleti és gyakorlati tudással vértezzük fel őket. A program azok számára is könnyen követhető, akiknek nincs előképzettségük a programozás vagy a legmodernebb orvosi innovációk területén. Azoknak a jelentkezőknek, akik a régiónból érkeznek, a képzés ingyenes” – hangsúlyozta Tóth Mónika, az EIT Health InnoStars RIS programmenedzsere.
A HelloAI RIS Online kutatóknak és – orvosi, mérnöki és pénzügyi pályán tanuló – egyetemi hallgatóknak indított képzés. Olyan fiatalok jelentkezését várja a szervezet, akik szeretnének az egészségügyben dolgozni, és készek megismerkedni a mesterséges intelligencia technológiai újításaival. Az elmúlt évben mintegy 800 résztvevő végezte el General Electric egészségügyi üzletága, a GE Healthcare által vezetett programot, amelyet a Stockholmi Királyi Technológiai Intézet, valamint a Leitati Technológiai Intézet támogat. Az idei évtől a Maastrichti és a Debreceni Egyetem, illetve a HealthVentureLab akcelerátor is csatlakozik a programhoz.
„A mesterséges intelligencia segíthet a gyorsabb és pontosabb diagnózis felállításában, és az így felszabaduló időt a szakemberek a páciensekre fordíthatják. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy támogassuk az egészségügyi szakemberek új generációját ezen az úton” – mondta prof. dr. Mathias Goyen, a GE Healthcare egészségügyi főtanácsosa, a program egyik kiemelt előadója és kulcsembere.
Az EIT Health a jövőben is fontos szerepet kíván játszani az egészségügyi dolgozók képzésében. Ehhez elengedhetetlen a transzparencia és az együttműködés előmozdítása az innovációs területen és az ellátásban dolgozó szakemberek között. Ezáltal a mesterséges intelligencia Európa-szerte beépülhet az egészségügyi rendszerekbe, és a döntéshozóknak is irányt mutathat, hogy milyen törvényi módosításokra van szükség.
