A radiológusokat inkább a létszámhiány fenyegeti, mint az MI
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) a radiológia nemzetközi napja alkalmából közöl beszélgetést Bogner Péter radiológus professzorral, egyetemi tanárral.
A mesterséges intelligencia (AI) keresztapjaként emlegetett Nobel-díjas Geoffrey Hinton 2016-ban jelentette ki, hogy az új technológiának köszönhetően feleslegessé válik a radiológus szakorvosok képzése, hiszen öt éven belül a mesterséges intelligencia az embereknél magasabb szinten végzi majd a képalkotó diagnosztikát. Az öt év rég eltelt, ám a munkanélküli radiológusok helyett világszerte munkaerőhiány tapasztalható a szakterületen, amit az AI alapú fejlesztések, megoldások csak részben képesek orvosolni.
– A hallgatóimnak egy három fotóból álló mémet szoktam mutatni. Az első képkockán Elon Musk 2015-ös jóslata olvasható, miszerint 2018-ra teljes egészében önvezető autókat fog gyártani. A másodikon Geoffrey Hinton 2016-os kijelentése a radiológusok eltűnéséről, majd a harmadikon mostani dátumozással egy forgalmi dugó; ez a reggelente önvezető autók híján munkába induló radiológusokat ábrázolja – ad érzékletes képet Bogner Péter a nagynevű emberek által tett jóslatok beválásáról.
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Orvosi Képalkotó Klinikájának korábbi igazgatóját, egyben a Magyar Radiológusok Társaságának vezetőségi tagját pedig nehezen lehetne AI ellenes elfogultsággal vádolni, hiszen kulcsszerepet játszott a magyarországi stroke diagnosztika és kezelés AI alapú megreformálásában. A professzor és kollégái által 2018-ban kifejlesztett módszer a teleradiológia előnyeit ötvözte a mesterséges intelligencia által támogatott diagnosztikával.
– A stroke egyike azoknak a betegségeknek, ahol az AI nagy hatékonysággal alkalmazható. Ahhoz, hogy a beteg a lehető leghamarabb a megfelelő kezelésben részesülhessen, elengedhetetlen egy koponya CT vizsgálat, amely révén meg lehet határozni az érintett agyterületet, és hogy van-e lehetőség az érelzáródás katéteres megszüntetésére. Itt kerül a képbe az óriási számú CT felvételen kiképzett mesterséges intelligencia algoritmus, ami villámgyorsan és nagy megbízhatósággal képes erre – magyarázza.
Mindehhez azonban hozzá is kell férni a technológiához, ami komoly anyagi és emberi erőforrás igényekkel jár, főleg magyar viszonylatban. A pécsi Idegsebészeti Klinika, Neurológiai Klinika, Orvosi Képalkotó Klinika, illetve a Pécsi Diagnosztikai Központ által kidolgozott megoldás egy az egész dél-dunántúli régiót lefedő AI alapú diagnosztikai hálózat lett, majd a nemzetközi szinten is egyedülálló kezdeményezés 2022-ben országos szintűvé bővült az akkori Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet révén. Mindez igazi sikersztori, ami azonban az AI által támogatott diagnosztika erősségei mellett annak korlátaira is rámutat.
– A mesterséges intelligencia kifejezetten jól teljesít bizonyos kórképek, mint például a stroke, tüdőrák, tüdőembólia, csonttörések esetén, valamint a mammográfiai vizsgálatok terén, ám nagy, átfogó leletek készítésére már nem alkalmas. Egy koponya MR esetén számos szempontot kell mérlegelni, míg az AI révén csupán egy-egy kérdésre kaphatunk választ. Mindennek ráadásul komoly ára van, hiszen a különböző kórképek felismerésére többnyire különböző programokra van szükség, amelyeket borsos áron lehet beszerezni. Mindez a gazdagabb országok egészségügyi rendszerei számára is jelentős megterhelést jelent, és komolyan gátolja a technológia terjedését; egyre többen mondják azt, hogy egyszerűen nem éri meg az AI használata a napi munkában – érzékelteti a gyakorlati problémákat a szakértő.
