Az első, a túlélést meghosszabbító szer súlyos melanómában
Az FDA március 25-én engedélyezte az első olyan szer forgalmazását, amely súlyos, áttétes melanómában meghosszabbítja a túlélést.
A Yervoy márkanevű gyógyszert (ipilimumab) a Bristol-Myers-Squibb fejlesztette ki; egy egészen új hatásmechanizmusú rákgyógyszerről van szó, egy monoklonális antitestről, amely aktiválja a szervezet saját immunrendszerét a tumor elleni küzdelem érdekében.
„Ez valóban az első olyan gyógyszer, amely képes megnyújtani a túlélést melanómában” – mondta dr. Gerald P. Linette, a St. Louis-i Washington Egyetem docense, aki részt vett a gyógyszer klinikai kipróbálásában - írja a New York Times.
A randomizált klinikai vizsgálat során a Yervoy-jal kezelt áttétes melanómás betegek túlélésének medián időtartama a kezelés kezdetétől számítva mintegy 10 hónap volt, míg azoké a pácienseké, akik egy csekély hatású szert – egy kísérleti tumorvakcinát, a gp100-at – kapták, csak 6,5 hónap. A Yervoy-t kapó betegek több mint 20 százaléka legalább 2 évig élt, és néhányan még sokkal hosszabban. Azt azonban nem lehet előrejelezni, hogy kiknél lesz kiemelkedően jó hatású a gyógyszer.
A Bristol-Myers-Squibb szerint egy kezelési ciklus, ami négy infúzióból áll 3 hónap alatt, 120 ezer dollárba kerül. Ez a magas ár ismét fellobbanthatja azt a vitát, hogy érdemes-e hatalmas összegeket költeni az olyan rákgyógyszerekre, amelyek átlagosan csak néhány hónappal tolják el a halál időpontját. A Bristol-Myers-Squibb szóvivője azt mondta, hogy a melanóma egyes gyógyszerei majdnem annyiba kerülnek, mint a Yervoy, holott nem is hosszabbítják meg a túlélést. Azt is nyilvánosságra hozta, hogy a gyógyszergyár pénzügyi támogatást ad majd a Yervoy egyes használóinak.
Az Amerikai Rák Társaság adatai szerint a múlt évben az Egyesült Államokban kb. 68 ezer új melanóma eset volt, és 8700-an haltak meg a betegségben. A betegek száma nő, feltehetően a napsugárzás elleni védekezés nem megfelelő volta miatt. Ha korán felismerik a melanómát, amely kis anyajegynek látszik a bőrön, műtéttel el lehet távolítani, azonban ha már metasztázisokat adott, nagyon nehéz kezelni, és sok szer elbukott már a klinikai vizsgálatok során. Utoljára 1998-ban engedélyeztek melanóma ellenes szert, az interleukin-2-t, de ez annyira toxikus, hogy ritkán alkalmazzák. Sem ez, sem a másik engedélyezett gyógyszer, a dacarbazin nem javítja egyértelműen a túlélést. Nemrég azonban arról számoltak be, hogy egy nagy klinikai vizsgálat során egy másik, a Roche és a Plexxikon által kifejlesztett szer is megnyújtotta a túlélést metasztatikus melanómában, azonban az eredmények részleteit még nem közölték.
A Yervoy-t olyan betegeken próbálták ki, akiken más kezelés már csődöt mondott, azonban az FDA azt is engedélyezte, hogy első szerként alkalmazzák áttétes melanómában. A gyógyszercég bejelentette, hogy egy új vizsgálata szerint a Yervoy azokban is hat, akiket korábban nem kezeltek.
A piaci elemzők szerint az évi eladások összege akár egymilliárd dollárra is rúghat majd. Erre a gyógyszergyárnak szüksége is van, mivel pótolnia kell azt a kieső bevételt, ami a Plavix (egy népszerű véralvadásgátló) szabadalmának jövő évi lejárásából adódik.
A Yervoy nem a rákra, hanem az immunrendszerre hat, és ezért elképzelhető, hogy másfajta rákokban is alkalmazható lesz. A szer egy fehérjét blokkol a T-sejtek felszínén, a citotoxikus T-limfocita antigén 4-et (CTLA-4), amely gátolja a T-sejtek működését. A hatás e gátlás megszűnésének köszönhető.
Az immunrendszer felszabadításának azonban súlyos mellékhatásai lehetnek, ha másfélék is, mint a szokásos kemoterápiás szereknek. Az aggasztóbbak közé tartozik a kolitisz és a hasmenés, de kialakulhat hepatitisz, bőrkiütés és endokrin diszfunkció is. Az FDA szerint a gyógyszer hatására a betegek 12,9 százalékában súlyos vagy halálos autoimmun reakció lép fel, amelyet azonnal kortikoszteroiddal kell kezelni. A Yervoy abban a tekintetben is különbözik a kemoterapeutikomoktól, hogy míg utóbbiak azonnal hatnak, a Yervoy hatására sokszor hetekig kell várni, és sok betegnek, akiknek nagyon agresszív a melanómájuk, nincs ehhez elengedő ideje. A legtöbb betegnél a tumor nem kezd azonnal zsugorodni, sőt, növekedhet is, ami megnehezíti annak megállapítását, hogy hat-e a gyógyszer.
Dr. Allison és munkatársai, akik a berkeley-i Kaliforniai Egyetemen dolgoztak, már a 90-es évek közepén felfedezték a CTLA-4 szerepét, és kimutatták, hogy blokkolásával egerekben gátolható a tumor fejlődése. Akkoriban ez annyira új gondolat volt, hogy a gyógyszergyárak nem mutattak nagy érdeklődést a felfedezés iránt. Az egyetem végül 1998-ban megállapodást kötött a NeXstar Pharmaceuticals-szal, amely aztán továbbadta jogait a Medarexnek, egy másik biotechnológiai cégnek. A Medarex fejlesztette ki azt a monoklonális antitestet, amellyel blokkolni lehet a CTLA-4-et, és a Bristol-Myers-szel közösen kezdte tesztelni. Később, 2009-en a Bristol-Myers felvásárolta a Medarexet 2,4 milliárd dollárért. A Yervoy bevételéből az egyetem jogdíjat fog kapni.
