Cselekvési terv és szükség esetén alkalmazott kezelés allergiás rhinitiszes betegeknél
Egy – orvos és beteg együttműködésével kialakított – egyéni cselekvési terv és a szükség esetén alkalmazható gyógyszeres terápia beteggel való egyeztetése hozzásegíti az allergiás rhinitiszes pácienst ahhoz, hogy a panaszait hatékonyabban kezelhesse, vagyis jobb legyen a tüneti kontroll és kevesebb legyen a komplikáció.
Az allergiás rhinitis (AR) a magas, körülbelül 30%-os prevalenciája és az életminőséget befolyásoló jellege miatt egy major krónikus respiratorikus betegség, amely szorosan kötődik az asztmához, hiszen az asztmás betegek 80 %-a AR-es.
A mindennapi tapasztalatok alapján sok AR-beteg elégedetlen a gyógyszeres kezelésével, mert a tüneteik csak enyhe mértékben kontrolláltak. Az AR-betegek körében viszonylag alacsony a kezelésekkel szembeni adherencia, és az érintettek sok esetben saját elgondolás alapján öngyógyszerelik magukat a tüneteik és azok súlyossága alapján – több esetben a szükség esetén történő gyógyszerhasználatra szorítkozva.
Az AR-betegek körében végzett MASK-air vizsgálat adatai elgondolkodtatók:
- az AR betegek jelentős része átlagosan 2,7-féle allergiaellenes gyógyszert használt évente,
- „szükség esetén” történő medikációnál a leggyakrabban alkalmazottak az orális antihisztaminok;
- a betegek 69,05%-a non-adherensnek bizonyult a gyógyszeres terápia szempontjából, és csak 11,28%-uk adherens;
- a gyógyszerek váltogatása gyakori jelenség, különösen a kontrollálatlan AR-tünetekkel rendelkező időszakokban (hetekben).
A MASK-air adatok alapján a betegek ugyan próbálják kezelni az állapotukat a tüneteiknek megfelelően, de számos esetben ezt nem helyes módon teszik.
Igény merül fel tehát egy személyre szabott terápiás cselekvési terv iránt, amely utat mutat az AR-betegeknek a különböző, esetlegesen felmerülő helyzetekre (állapotromlás, allergénexpozíció stb.) adható optimális gyógyszeres terápiás választ illetően. Mindez nem teljesen idegen terület az aktuális irányelveket tekintve sem, hiszen az ARIA (Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma) irányelvek is hangsúlyozzák a betegedukáció és az önmenedzselés fontosságát.
Megjegyzendő, hogy asztma esetében a cselekvési tervek és a szükség esetén alkalmazott terápiák nagyon jól működnek, amely példaértékű lehet az AR esetében kialakítandó hasonló megoldásoknál is.
Mit tartalmazzon a cselekvési terv?
A cselekvési terv írásban rögzített, személyre szabott iránymutatások összessége, amely segít a páciensnek a tünetei karban tartásában és egy esetleges állapotromlás esetén rámutat a szükséges teendőkre. A cselekvési terv kiterjed a tünetek felimerésére, azok súlyosságának az értékelésére, és megérteti a beteggel azt, hogy milyen esetekben, mekkora dózisban, milyen gyakorisággal alkalmazzanak egy bizonyos gyógyszert.
A cselekvési terv kialakítása minden esetben az orvos és a páciens közötti párbeszéden alapul, vagyis egyeztetés eredménye, és a tervalkotási folyamatban messzemenően figyelembe kell venni a beteg állapotát, preferenciáit, esetleges elvárásait.
Olyan alapvető kérdésekre kell kitérni, hogy a beteg az allergiája típusától (mire allergiás, szezonális vagy perenniális stb.) függően mikor kezdje el egy adott készítmény alkalmazását, azt meddig folytassa, elégtelen hatás esetén milyen másik készítményt alkalmazhat mellette/helyette, milyen adagolási séma alapján stb. Érdemes felkészülni „extra” helyzetekre, például kutyaszőrre allergiás beteg látogatása egy kutyás háztartásban (lásd 1. láblázat).
A betegek preferenciáit illetően gyakran merül fel igény olyan készítmény iránt, amely
- rövid időn belül fellépő hatást biztosít (pl. orrdugulás esetén a topikális dekongesztánsok hatása 10 percen belül fellép, az intranazális antihisztaminoké 15 percen belül, míg az intranazális kortikoszteroidoké néhány napon belül);
- hosszan tartó hatást biztosít;
- a mellékhatások minimalizálást kínálja (pl. orálisan adagolt antihisztaminok különbözhetnek egymástól a szedáló mellékhatásukban);
- kényelmesen, egyszerűen adagolható;
- életkornak megfelelő gyógyszerformájú és könnyen életkorra szabható adagolású.
- táblázat: Mire térjen ki a cselekvési terv?
|
AR cselekvési terv – megválaszolandó kérdések |
Közös döntéssel megszülető iránymutatás |
|
Mikor? |
Előtte, közben, utána |
|
Mit? |
Szükség esetén alkalmazott készítmény vagy személyre szabott készítmény |
|
Hogyan? |
Adjuvánsként vagy következő lépcsőként; alkalmilag vagy rendszeresen |
|
Miért? |
Megelőzés vagy kezelés céljából |
|
Valamennyi döntés a tünetek súlyosságán, a betegek elvárásain, preferenciáin és a kezelés jelentette kockázat/haszon mérlegelésén alapul. |
|
Érdemes rá idő szánni!
A cselekvési terv fontos, mert…
egy optimális cselekvési terv hozzásegíti a beteget ahhoz, hogy az AR-tüneteire odafigyeljen, és azokat önállóan is hatásosabban tudja kezelni (mint cselekvési terv nélkül), kevesebb legyen a kimaradt vagy a hibásan alkalmazott gyógyszeradag, magasabb legyen a betegadherencia, amely jobb terápiás kimeneteket, javuló életminőséget eredményezhet.
