A Crohn-betegség diagnosztikája és terápiája

Bár a Crohn-betegség etiológiája nem pontosan tisztázott, feltehetőleg összefüggésben áll a NOD2 gén mutációjával. A dohányzás, valamint az orális fogamzásgátlók és nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) szedése fokozza a tünetek fellángolásának kockázatát.

Klinikai kép

A Crohn-betegség leggyakoribb tünetei: hasi fájdalom, hasmenés, általános gyengeségérzés, láz, gasztrointesztinális vérzés és testsúlycsökkenés. A rizikótényezők és a szóba jövő diagnózisok tisztázása során rá kell kérdezni a közelmúltban tett utazásokra, antibiotikumszedésre, ételintoleranciára, egyéb gyógyszerek szedésére, dohányzásra, családban előfordult gyulladásos bélbetegségre. Ezen túlmenően a kérdéseknek ki kell térniük a potenciális extraintesztinális manifesztációkra (szem- és ízületi problémák, anaemia stb.).

A fizikális vizsgálat során mérni kell a szívfrekvenciát, a vérnyomást, a testhőmérsékletet és a testsúlyt. A hasi vizsgálat során hasi feszülés, puffadás vagy terime jeleit kell keresni. Kötelező az anorectalis vizsgálat elvégzése is, mivel az esetek egyharmadában előfordulhatnak perirectalis tályogok, fissurák vagy fistulák is.

Diagnosztika

A laboratóriumi tesztek célja a Crohn-betegség aktivitásának és szövődményeinek feltérképezése, a terápiára adott válasz nyomon követése.          relapszusát (szenzitivitása 80%, specificitása 90,7%; pozitív valószínűségi arány = 1,9, negatív valószínűségi arány = 0,04).

Az ileoszkópiával és biopsziás mintavétellel is kiegészített kolonoszkópia a Crohn-betegség diagnosztikájának értékes eszköze. Jellegzetes endoszkópos eltérés az elváltozások szakaszos megjelenése a bélben (gyulladt és ép/nek tűnő/ bélszakaszok váltakozása), az utcakőszerű kép, a kifekélyesedések és a szűkületek. A hisztológiai vizsgálat során neutrofil gyulladásra, el nem sajtosodó granulomákra, a Paneth-sejtek metapláziájára és a bélbolyhok károsodására derülhet fény. Az egyéb diagnosztikai eszközök sorában meg kell említeni a kapszula endoszkópiát, a CT- és MR-vizsgálatot, valamint a vékonybél-passage kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát. Amennyiben szűkületek ismertek, a kapszula endoszkópia kerülendő, mivel a kapszula elakadhat a szűkületeknél. Felső tápcsatornai panaszok észlelésekor, vashiányos anaemiát mutató tünetmentes betegeknél és normális kolonoszkópiás lelettel rendelkező aktív Crohn-betegség eseteiben a nyelőcső és a gyomor endoszkópos vizsgálata javasolt.

Terápia

A kezelés módját a betegség elhelyezkedésén, aktivitásán és súlyosságán túl a betegséghez társuló szövődmények szabják meg. A terápia célja a tünetek kontrollja, klinikai remisszió elérése és fenntartása minimális mellékhatások mellett.

Két alapvető terápiás stratégia ismert. A hagyományos „lépcsőzetes” („lentről felfelé”) kezelés során először kortikoszteroidokat és mezalamin származékokat adnak, és innen haladnak az immunmodulátorok és az anti-TNF-alfa szerek felé. A „fentről lefelé” szemlélet szerint anti-TNF szerekkel kezdődik a kezelés. Az optimális terápiás stratégia tekintetében egyelőre nem született szakmai konszenzus.

A kezdeti stádiumú Crohn-betegség kezelésének szerei: mezalamin származékok (szulfaszalazin, 5-amino-szalicilsav [5-ASA]), antibiotikumok (főként metronidazol és ciprofloxacin), budezonid (orális, kontrollált felszabadulású glükokortikoid).

A közepes súlyosságú Crohn-betegség terápiájának szerei: kortikoszteroidok, azatioprin és 6-merkaptopurin, metotrexát, anti-TNF szerek. Olyan esetben szükséges e szerekre váltani, ha az enyhe formák kezelésére javasolt szerek hatástalannak bizonyulnak, vagy láz, testsúlycsökkenés, hasi fájdalom, hányinger és hányás (elzáródás nélkül) vagy anaemia áll fenn.

Súlyos Crohn-betegségben a fenti gyógyszeres kezelés ellenére a tünetek perzisztálnak, illetve bélelzáródás vagy más szövődmények alakulnak ki. Ezek a betegek sürgősségi kórházi felvételre szorulnak, melynek során gasztroenterológiai konzíliumra is sor kell kerüljön.

A fenntartó kezelés hatásos szere az azatioprin, mellyel hosszabb távú remisszió biztosítható. A kis dózisú hagyományos kortikoszteroidok és 5-ASA hatástalanok a Crohn-betegség remissziójának fenntartásában, a nagy dózisú kortikoszteroidok hatásosságát e téren azonban még kevéssé vizsgálták.

A sebészeti kezelés leggyakoribb indikációja a terápia refrakter betegség, a más módon nem uralható vérzés, a bélperforáció és –elzáródás, a tályog, a diszpázia, a malignus elfajulás és a kezelésre nem reagáló fulmináns betegség.

Forrás: Wilkins T, et al. Diagnosis and management of Crohn’s disease. Am Fam Phys. 2011;84:1365−1375.