Megelőzéssel, korai felismeréssel a krónikus tüdőbetegségek visszaszorításáért

Minden hírben az szerepel, hogy a magyar tüdőrák-statisztika nagyon kedvezőtlen mind az új eseteket, mind a halálozást tekintve. Milyen lépéseket tettek és terveznek ennek a javítására?

A tüdőrákszűrési programban elvégeztük 5190 ember vizsgálatát. Azt vállaltuk, hogy kiemelt figyelemmel kezeljük a nehezen elérhető lakosságcsoportokat. Ezt sikeresen végrehajtottuk. A program résztvevői közül minden ötödik ember a roma kisebbséghez tartozik, akik nagyon nehéz sorsú falvakból jöttek el a szűrésre. El tudtuk vinni kamionnal a CT-ket olyan helyekre, amelyek nagyon messze vannak a szűrőközpontoktól, jártunk Farkasgyepűn, Dombóváron, Karcagon és az Ormánság környékén, ahová többször is visszamentünk. Nagyon jó volt látni az erős helyi összefogást, amikor háziorvosok, lakosok, polgármesterek dolgoztak azon, hogy eljuttassák az érintetteket a szűrésre. Így tudtuk azt elérni, hogy az ötezerből körülbelül kétezer fő olyan, aki nyolc osztályt végzett csak, vagy annyit sem, nincs állandó munkahelye, hátrányos helyzetű csoportba tartozó.

Mutatják a mi adataink is, amit már azért a világban mások is közöltek, hogy a COPD önmagában is a tüdőrák kockázati tényezője. Egyrészt a betegség lefolyása miatt is, a tartósan fennálló légúti gyulladásos folyamatok megágyaznak a daganatos sejtek képződésének, azon túlmenően, hogy a dohányzás mindkét betegségnél kockázati tényező. A veszélyeztetettek csoportjában jellemzően a fűtési és a táplálkozási szokások is a kockázatok között szerepelnek.

Hány beteget sikerült kiszűrni a program során?

Nem tudjuk még a teljes számot, mert nemrégen, novemberben fejeztük be az utolsó szűréseket. Azt tudjuk ebben a fázisban mondani, hogy körülbelül produkáltuk azokat a számokat, amilyeneket a korábbi tüdőrákszűrő projektekben Magyarországon láttunk. A résztvevők kb. másfél százalékát emeltük ki tüdőrákkal, 70 százalék fölött korai tüdőrák miatt. Ez szűrés nélkül pont fordítva van, tehát többnyire késői stádiumban ismerjük fel a daganatokat, amikor a terápiás eredmények már sokkal gyengébbek.

Aki dohányosként érkezik a szűrésre, azok esetében van lehetőségünk a leszokás támogatására. Olyanokat is elérhetünk a leszokássegítő programmal, akik korábban nem gondolkodtak a leszokásról.

Merre halad a gyógyszerfejlesztés?

A krónikus légzőszervi betegségek gyógyszerelésében paradigmaváltás zajlik. A következő fontos fókusz a T2 immunválasz, az eozinofil sejtes gyulladás nemcsak asztmában, hanem több más területen is. Az asztma endotípusai mellett már megjelent a COPD és a bronchiectasia fenotipizálása. Fontos megkeresni, kik azok, akiknél 2-es típusú gyulladás zajlik, és alkalmazhatók lehetnek ezek a szerek. További vizsgálatok folynak a T1-es immunválasz különböző útvonalainak blokkolására, de vannak egészen más útvonalakat támadó gyógyszeres megközelítések is.

Hogyan állnak a pulmonológiai gyógyszervizsgálatok Magyarországon?

A gyógyszergyártók Magyarországon jó minőségű klinikai vizsgálóhelyeket találnak, egyelőre szívesen hozzák ide a vizsgálatokat. Ez nagyon kedvező az orvosok és a betegek számára is, mert az elejétől lehet látni, hogyan működik vagy nem működik az új szer, megszerezhetők a kezdeti tapasztalatok. Ez nagyon szervezett munkát jelent rengeteg adminisztrációs teherrel, ami sok pluszembert igényel.

Milyen európai projekteket érdemes megemlíteni?

Én most csatlakoztam vissza az európai pulmonológia fősodrába, részint mint az Európai Tüdőgyógyász-társaság (ERS) három évre megválasztott főtitkára, részint mint az Európai Unió 16 országból 35 intézményt összefogó nagy projektjének, a „Joint Action on Chronic Respiratory Diseases” (JARED) együttes összefogásnak a szakmai koordinátora. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben több európai projektet vittünk/viszünk. 2023-tól tüdőrákszűréssel foglalkoztunk a SOLACE projektben, melyet idén márciusban fejeztünk be, és épp a héten kaptuk meg a hírt, hogy folytathatjuk a SOLACE plusz projekttel a munkát. Hasonlóan a tüdőrák megelőzésével, szűrésével foglalkozik az EUCanScreen projekt, melyben munkacsoportot vezetünk, és több szakmai feladatot végzünk. Az ebben a projektben végzett pilotprogramban jelenleg is dohányzó 50–75 év közöttieket szólítunk meg, hogy applikációval támogatott, dohányzásleszokás-támogatással egykekötött tüdőrákszűrésen vegyenek részt. A JARED projekt a krónikus tüdőbetegségekre, asztmára, COPD-re, intersticiális tüdőbetegségekre, azok megelőzésére, korai felismerésére és rehabilitációjára fókuszál. Kiemelten hangsúlyt adunk a gyermekkori tüdőfejlődés számára minél egészségesebb környezet megteremtésének, a védőoltások jelentőségének és az új típusú nikotinfelszabadító termékek veszélyeinek világos kommunikációjának. A rehabilitáció szempontjából a digitális megoldások lehetőségeit vizsgáljuk, s külön foglalkozunk a krónikus tüdőbetegek életvitelének problémáival munkahelyen, iskolában, családban. Számos olyan anyagot készítettek kollégáim, amelyekkel nemcsak a betegeket, hanem hozzátartozóikat is támogatni tudjuk.

Fantasztikus látni, hogy a fiatalokat az ERS milyen intenzitással vonja be egész Európából, mi több, szerte a világból. Ma ez a társaság a szakma világítótornya, mintegy 36 ezer tagot számlálva. Az ERS-ben több éve kezdtük meg azt a munkát, amellyel elindítottuk a Klinikai Kutatási Központokat (Clinical Research Centre: CRC), amelyek egyes betegségcsoportokban kezdtek hálózatot szervezni a szakértőkből, adatokat gyűjteni a betegellátásról, és ehhez kapcsolódó kutatásokat, tudományos publikációk megalkotását szervezni. Nagy örömömre szolgál, hogy a súlyos asztmával foglalkozó SHARP CRC munkájának eredményeképpen épp most kaptuk meg a tüdőgyógyászat legmagasabban jegyzett lapjának, a Lancet Respiratory Medicine-nek az elfogadó válaszát a kéziratunkra, ami Európa sok-sok, súlyos asztmával foglalkozó kollégájának közös munkája. A kezdeményezés más betegségek területén is nagyon inspiráló, mert nagy adatbázist tudunk így összeállítani, ami óriási érték a kutatások számára, legyenek azok biológiai, transzlációs kutatások, akár a gyógyszeripar közvetlen fejlesztéseihez is.

Hol van a mesterséges intelligencia szerepe ma a pulmonológiában?

Fontos, hogy a mesterséges intelligenciával olyan partnerséget alakítsunk ki több különböző szinten, hogy a legjavát használjuk, de ne adjuk fel a bátorságunkat és a kreativitásunkat, és ne hagyjuk magunkat becsapni vele.

Az Európai Tüdőgyógyász-társaság lapjaiban eddig nem fogadtunk el olyan cikkeket, amelyekben a mesterséges intelligencia rajzolt. De komoly igény van a használatára, mert fiatal kutatók boldogan dolgoznak vele, és szeretnének ilyet publikálni.

Fontos terep a rehabilitáció. Léteznek hazavihető, kis méretű robotok, amelyek segítenek a betegnek a légzésrehabilitációban és a beteg monitorozásában.

Segíthet a radiológusoknak a tüdőrák szűrésében, a sok CT-felvétel feldolgozásában, a navigációs bronchoszkópiával javíthatja a mintavételezés eredményességét, és sok más közvetlen klinikai tevékenység támogató szerepén túl a szakmai anyagok feltalálásában, rendszerezésében, vagy a kórházi munka mindennapjainak logisztikai támogatásában egyaránt igénybe vehető. Ha kellő figyelemmel alkalmazzuk ezeket a megoldásokat, jelentősen megkönnyíthetik, fejleszthetik a tüdőbetegek ellátását is.