Vérnyomás-kontroll és szellemi hanyatlás
Az intenzív vérnyomás-kontroll az időskorúaknál lassíthatja a szellemi hanyatlás folyamatát, derül ki többek között a PharmaOnline írásából.
A korábban végzett SPRINT-vizsgálatban (Systolic Blood Pressure Intervention Trial) a 9361 50 év fölötti hipertóniás résztvevőt két csoportra randomizálták, és azt vizsgálták, hogy a szisztolés vérnyomás célértékének 120, illetve 140 Hgmm-re való beállítása miként hat a nem kívánatos kardiovaszkuláris események előfordulási gyakoriságára, írja a PharmaOnline.
Bebizonyosodott, hogy az intenzív vérnyomáscsökkentés (célérték 120 Hgmm szisztolés nyomás) szignifikánsan csökkenti a koronáriás kórképek, szélütés, szívmegállás és kardiovaszkuláris elhalálozás kockázatát.
Az eredmények napvilágra kerülését követően az USA-beli kardiológusok aktualizálták korábbi irányelveiket, és a SPRINT-vizsgálat kritériumait teljesítő idős betegeknél a 120 Hgmm-es szisztolés célértéket alkalmazták. Ezt a fajta intenzív vérnyomáscsökkentést azonban az európai kardiológusok elutasítják.
120 Hgmm: a demencia rizikója nem csökken szignifikánsan, az enyhe kognitív zavaré igen
Az, hogy a vérnyomáscsökkentésben kitűzött szisztolés célérték – 2, illetve 4 év elteltével - hogyan hat az időskori kognitív zavarok előfordulási gyakoriságára, csak nemrégiben került értékelésre. A SPRINT-MIND vizsgálat primer végpontjaként a valószínűsíthető demencia, míg szekunder végpontjaként a valószínűsíthető enyhe kognitív zavar (MCI) szolgált.
A vizsgálatból kiderült, hogy az intenzív mértékű vérnyomáscsökkentés pozitív hatásai csak a vizsgálat kezdetét követő 5,11 év elteltével mutatkoznak meg. Míg a demencia rizikója a 120 Hgmm-es célértékű csoportban 7,2 eset/1000 betegév volt, addig ez a 140 Hgmm-es ágon 8,6 eset/1000 betegévnek adódott,- a különbség azonban nem szignifikáns.
Az enyhe kognitív zavarok vonatkozásában az incidencia statisztikailag szignifikánsan csökkent, ha a szisztolés célérték alacsonyabb volt (18,3 eset, illetve 14,5 eset/1000 betegév).
Statisztikai elemzések alapján a demenciából és MCI-ből képzett kombinált végpont tekintetében is szignifikáns előnyökkel jár, ha a 140 Hgmm helyett a 120 Hgmm elérését célozzák meg az antihipertenzív kezeléssel.
Intenzív vérnyomáscsökkentés mint neuroprotektív módszer
A SPRINT-MIND vizsgálat eredményei tehát az intenzív vérnyomáscsökkentés neuroprotektív hatását látszanak alátámasztani. A publikált adatok ellene szólnak annak a hipotézisnek, ami alapján az agyi véráramlás mértékének alacsonyabb szisztolés értékeknél tapasztalható csökkenése kognitív zavarokkal hozható kapcsolatba. Megjegyzendő, hogy azoknál a betegeknél sem volt emelkedett a demencia-ráta, akikre ortosztatikus diszreguláció volt jellemző.
Az USA-beli Alzheimer Szövetség egyértelműen a neuroprotektív hatás bizonyításaként tekinti az eredményeket, és a „SPRINT-MIND 2.0.” vizsgálat megkezdését támogatja.
Érdekes módon az eredmények egybevágnak azokkal a napokban megjelentetett eredményekkel, amik a lipcsei Max-Planck Intézetben születtek. A németországi tudósok már az enyhén emelkedett fiatalkori vérnyomást is a szürkeállomány károsodásával hozták kapcsolatba,- többek között a hippocampus területén, ami a demenciák vonatkozásában gyakran az elsőként érintett agyterületként ismert.
(Forrás: JAMA)
