Sebészek helyett robotok?
Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerhatósága (FDA) engedélyezte az úgynevezett CorPath 200 rendszer használatát, a világon az első olyan robot-asszisztált rendszert, amellyel minimálisan invazív módon kezelhető a koronáriabetegség.
A Philips Healthcare augusztus 22-én bejelentette, hogy ő lesz az USA-ban a Corindus cég által gyártott intervenciós kardiológiai rendszer kizárólagos forgalmazója.
Az USA-ban a koronáriabetegség (CAD vagy CHD) a vezető halálok. 2008-ban több mint 400.000 ember halt bele ebbe a betegségbe az országban. A betegség lényege, hogy a szívet vérrel és oxigénnel ellátó kisebb erekben plakk alakul ki, amely beszűkíti az ér lumenét. Végül ennek hatására a szívizom gyenge lesz, s emiatt aritmiák alakulnak ki és szívelégtelenség.
Ezt a súlyos állapotot lehet kezelni minimálisan invazív módszerekkel, amelyeket perkután koronária intervenciónak (PCI) neveznek. A következő eljárások tartoznak ide:
- koronária sztent beültetése – ekkor egy hálós falú, általában fémből készült csövet juttatnak az érintett koronária artériába, amely nyitva tartja az eret;
- ballon angioplasztika – ekkor egy csövet tolnak fel az artériába, amelynek végén egy kis ballon van, s ezt felfújva a lézió helyén, a ballon elroncsolja a plakkot, kitágítja az artériát és helyreállítja a véráramlást, aminek folytán enyhül a mellkasi fájdalom és minimálisra csökken a szívizomzat károsodása.
A PCI-t rendszerint katéteres laboratóriumban végzik röntgenkontroll mellett, és ez egyike az USA leggyorsabban növekvő piacának: a becslések szerint 2018-ban 4,2 milliárd dollárt fognak fordítani erre a beavatkozásra. A PCI nemcsak a koronáriabetegség kezelését változtatta meg, de csökkentette a kezelési költségeket, a műtét utáni szövődmények számát és rövidítette a páciens lábadozásának időtartamát.
Bár a PCI-nek számos előnye van a hagyományos invazív beavatkozásokhoz képest, azért ez sem problémamentes. A PCI-vel kapcsolatos fő kihívások a következők:
- a sztent pontos behelyezése;
- a röntgensugárzás ártalmai;
- a pontos vizualizáció;
- az elváltozás hosszának pontos meghatározása;
- a vezetőkatéter és a katéter stabilitása.
A CorPath 200 rendszer célja a koronária vezetőkatéterek és sztentek/ballonkatéterek robot-asszisztált elhelyezése a PCI során. Lényege egy, a műtőasztalhoz rögzített manipulátor, amelyet az orvos számítógéppel, távolabbról vezérel. Az orvos így kényelmes körülmények között dolgozik, figyelmét teljesen a beteg érintett ereire összpontosíthatja. Az ergonómiailag optimalizált szék javítja a vizualizációt, minimálisra csökkenti a fáradást és megvédi az orvost a munkahelyi ártalmaktól, azaz a röntgensugárzástól és a nyak és hát megerőltetésétől, amit részben a testtartás, részben a nehéz ólomkötény okoz a szokványos PCI-nél.
A robotok egyéb előnyeivel is rendelkezik a CorPath 200: nagyon pontosan irányítható vele a vezetőkatéter és a katéter, javítja a vizualizációt és másodpercek alatt precíz méréseket végez. A CorPath 200 kompatibilis a kereskedelemben kapható katéterekkel, sztentekkel és egyéb eszközökkel.
ACorPath 200-zal elvégzett PRECISE nevű klinikai vizsgálat eredményei kiválóak voltak: a klinikai siker 100 százalékos volt, az orvosokat érő sugárzás 97,1 százalékkal kevesebb volt és semmilyen jelentősebb káros szívesemény nem fordult elő.
Bizonyos, hogy a Corindus és a Philips ezzel a rendszerrel megváltoztatják a koronáriabetegség kezelését. Gyökeresen átalakul a kardiális revaszkularizációs piac, mert az új megoldások olyan problémákat oldanak meg, amelyeket a PCI-k végzői már nagyon is igényeltek.