Miért jó kardiológusnak lenni?

Idén is találkoztak a fiatal kardiológusok a Magyar Kardiológusok Társasága Ifjúsági Bizottságával karöltve szervezett Ifjúsági Kardiológusok Napokon, hogy lépést tartsanak a talán legdinamikusabban fejlődő szakmában, ezt pedig ne csak a betegek gyógyításában hasznosítsák, hanem akár kedvet is csináljanak a döntés előtt álló fiatalok számára a szakmához.

Merthogy miért is jó kardiológusnak lenni? Erről elsőként dr. Nagy-Baló Edina, az MKT Ifjúsági Bizottságának elnöke beszél, aki fiatal kardiológusként naponta éli meg a sikert, a kihívást és az elismerést.

,,A kardiológia rendkívül dinamikusan fejlődő tudomány. Sokrétű, változatos, orvosi részről a kognitív kihívás nyújtja a pálya varázsát. De a munkánk során a rendszeres orvos-beteg találkozóknak köszönhetően szoros kapcsolat alakul ki a betegekkel, akik a fiataltól az idősebbekig minden korosztályt képviselnek. Ezek a társas kapcsolatok is változatossá teszik a gyógyítás rutinját. Ez a szakma több szakterületet is magában foglal, a beavatkozással nem járó non-invazív, valamint a beavatkozással járó, invazív területeket. Ennek köszönhetően minden kardiológus megtalálja a számára közelebb eső irányzatot, a változatosságot tálcán nyújtja a szakma. A tudomány folyamatosan fejlődik, így az állandó önképzés elengedhetetlen, ez tovább színesíti a napi rutint. A kardiológiában nyújtott kezelés a betegek egy nagyon széles körének nyújt megoldást a panaszaira, gyakran ez nemcsak az életminőséget javítja, hanem ennek köszönhetően tovább is élhetnek a betegek. Ez pedig nekünk is óriási sikerélmény. Emellett pedig ma már olyan kezelési eljárások is elérhetőek a kardiológiában, például a katéter abláció bizonyos ritmuszavarok esetén, amelyek kuratív beavatkozásnak minősülnek, azaz a betegek az eljárással teljes gyógyulást érhetnek el, gyógyszerszedésre sincs szükség”- sorolja a fiatal orvos.

És hogy honnan tudja egy fiatal, hogy ez az ő útja?

,,Erre a kérdésre mindenkire érvényes választ nehéz adni. Fiatalként nem látjuk előre, hogy mit hoz a jövő, a befektetett munka hogyan térül majd meg. Éppen ezért azt gondolom, hogy a legfontosabb arra figyelni pályaválasztáskor, hogy a munka örömöt adjon. Az az ember, aki azzal foglalkozik, amit szeret, nem érzi kötelezettségnek azt, hanem valamelyest hobbiként tekint rá, így sokkal nagyobb erőbedobással végzi. Az örömmel végzett munka pozitív visszacsatolása jelezheti, hogy az út jó”, mondja dr. Nagy-Báló Edina, aki próbálja a jövőt is bemutatni, hogy milyen is lesz a szívgyógyászat 20 év múlva.

,,Húsz évre előre jósolni nehéz. Az evidenciákon alapuló orvoslás biztosan megmarad. A jelenleg jól működő diagnosztikus és terápiás eljárások mellett abban remélhetünk változást, hogy a még nem kiforrott kezelési eljárások megtalálják helyüket a gyógyításban. Reményeink szerint jelentős előrelépést tehetünk azokon a területeken, ahol ugyanaz a kezelési eljárás az egyik beteg esetében megfelelő, míg látszólag ugyanabban a betegségben szenvedő betegtársánál nem hoz érdemi javulást. Ha ezeket a kérdéseket helyére teszi a tudomány az elkövetkező 20 évben, az már nagy ugrásnak tekinthető. A robottechnológia már manapság is használatos eljárás a kardiológiában, például a ritmuszavarok katéteres kezelésében. A génterápia még bontogatja szárnyait, számos kardiológiai betegségnek már ismert a genetikai háttere, ezek egy részének megfelelő kezelést nem tudunk nyújtani. A génterápia új irányzatot jelenthet, és teoretikusan hatékony terápiát biztosíthat a kardiológiában is”, tette hozzá a doktornő.

És hogyan lelkesít dr. Becker Dávid, a társaság főtitkára?

,,Nagyon jó volt aktív résztvevőként megélni, és részt venni a kardiológia forradalmi változásában, a korábban futurisztikusnak tűnő eljárások kézbe vételével, betegek ezrein való segítés élményét megélve. A kardiológia valóban egyik "high-tech" húzóágazata lett a teljes medicinának, és ennek köszönhetően ma korábban gyógyíthatatlan betegek ezreinek az élete menthető meg, kaphatnak minőségi életéveket. Ennek köszönhetően a kardiovaszkuláris halálozás csökkent, ma például a mindenki számára elérhető, évi több mint tízezer azonnali szívkatéterezésnek köszönhetően fele annyian halnak meg szívinfarktusban, mint tíz évvel ezelőtt. Pályám kezdetén ez az eljárás még csak egy-egy válogatott esetben jöhetett szóba. Mind az eszközös, mind a gyógyszeres ellátás gyökeresen megváltozott. Küszöbön áll, illetve a küszöböt lassan átlépi a valódi személyre szabott medicina. És mindemellett változatlanul óriási, pótolhatatlan szerepe maradt és marad a gondolkodó, szintetizáló, a beteg egészét vizsgáló és értő orvosnak, mint orvos és ember együttesének. És jó érzés, hogy nagy, klasszikus vizsgáló módszerek, mint a 90 éves EKG, több évtizede is az alapvizsgálat részei. Jó látni és együtt dolgozni a lelkes fiatal kardiológus nemzedékkel, megértve irányítani, oktatni, támogatni, és sok-sok éven át együtt dolgozni a betegek mind teljesebb gyógyulása érdekében”, mondja Becker Dávid.