2021. május. 08., szombat - Mihály.
hirdetés
hirdetés

Hogyan lesz az elemi folyamatokból gondolkodás?

Olyan időszakban kezdtem pályafutásomat, amikor a neurológia rohamtempójú átalakulása zajlik. Gondoljunk csak arra, hogy 10 évvel ezelőtt hol tartott a stroke-ellátás vagy a sclerosis multiplex kezelése – nyilatkozta lapunknak dr. Klivényi Péter, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára.

Új felelős szerkesztőként kérem, hogy − bár nem kell bemutatkoznia olvasóinknak − emeljen ki néhány lényeges dolgot magáról, az eddigi életútjáról, a céljairól, terveiről!

Már az egyetemi éveim alatt harmadévesként bekapcsolódtam a neurológiai klinika munkájába, mint tudományos diákkörös. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy bár anatómiából-élettanból tanultuk az idegrendszer működését, de nem tudtam felfogni, hogy ezekből az elemi folyamatokból hogyan lesz gondolkodás, lélek, érzelem, memória, viselkedés. Sajnos ezekre a kérdésekre a mai napig sem kaptam választ, de közben úgy megszerettem az idegtudományokat, hogy itt „ragadtam” a klinikán. Külön köszönetemet kell kifejeznem mentoraimnak, elsősorban Dr. Vécsei László akadémikusnak, Dr. Csányiné Dr. Durkó Irénének, illetve Flint M. Beal professzornak, akik elindítottak a pályámon és végig támogattak, és akiket példaképeimnek tekinthetek. Végigjártam a ranglétra minden fokát, miközben folyamatosan kerestem az újat, a kihívásokat és az új lehetőségeket. Ezt a mentalitást a külföldi tanulmányútjaimon sajátítottam el, és igyekeztem itthon is megvalósítani. 

A neurológia előtt hatalmas fejlődés lehetősége áll, mert sok még a megoldatlan kérdés. Hogy látja, merre halad a tudomány, milyen eredményekre számíthatunk rövid, közép- és hosszú távon?

Szerencsémre pont egy olyan időszakban kezdtem pályafutásomat, amikor a neurológia rohamtempójú átalakulása zajlik. Gondoljunk csak arra, hogy 10 évvel ezelőtt hol tartott a stroke-ellátás vagy a sclerosis multiplex kezelése, nem nagyon voltak elérhetők biológiai terápiák sem. A képalkotó diagnosztika, a genetikai vizsgálatok fejlődése mind erre az időszakra tehető. Egyre inkább teret nyer a mesterséges intelligencia, a döntéstámogató alkalmazások, megjelentek a genetikai alapú terápiák. Sőt a klinikai klasszifikáció, a betegségek nevezéktana, tünettana is sokat formálódott. Mind-mind olyan terület, amely önmagában is nagyon izgalmas. Ez a rengeteg változás, a hihetetlen fejlődés megköveteli a naprakész tudást, illetve az új kihívásoknak való megfelelést.

Fel kell készülnünk nekünk, az ellátórendszernek, illetve a betegeinknek is ezekre a változásokra. Például már nem lehet megelégedni a stroke kimutatásával, törekedni kell az etiológia tisztázására is. Nem elegendő a sclerosis multiplexet diagnosztizálni, a betegség aktivitásának a meghatározása is elengedhetetlen. Már nem lehet elegendő, hogy a betegünknek amyotrophiás lateralsclerosisa van, hanem genetikai hátterét is meg kell határoznunk. A specializálódott tudás növekedése, a költségigényesebb diagnosztika térnyerése és a humán erőforrások hiánya következtében sok betegség, illetve ellátás centrumokhoz kötötté vált. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kórházak vagy a szakrendelők kiesnének a betegellátásból. Sőt egyre nagyobb szerep hárul rájuk, hiszen leggyakrabban ők találkoznak először az ilyen betegekkel, nekik kell kijelölni számukra az optimális betegutat, hogy mind a diagnózis, mind a terápia a lehető legrövidebb időn belül elérhetővé váljon számukra. Vagyis meg kellene határozni az ellátórendszer minden egyes lépcsőfokán a kompetenciahatárokat. Ez egy régi adóssága, de egyben elengedhetetlen feltétele is a minőségi betegellátásnak.

Ugyancsak egyre égetőbbé válik bizonyos minőségi indikátorok és azok mérésének bevezetése a neurológiai ellátásba. Ezeket az új igényeket elsősorban a finanszírozó kezdeményezi, hiszen biztosítva akarja látni, hogy az igen költséges kezelések, diagnosztikus ellátások a legjobban a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően valósulnak meg. Emellett van egy fokozott társadalmi figyelem és elvárás is, gondoljunk csak a sokat hangoztatott kórházi fertőzések vagy éppen a CT/MR várólisták kérdésére. Erre az elvárásra az egészségügyi rendszernek reagálnia kell. Mivel ilyen feladatunk korábban nem nagyon volt, ez nyilván számos konfliktus és érdeksérelem forrása lehet. 

Korunk égető problémája a Covid-járvány. Hogyan alakította át a neurológiai ellátást?

A Covid-19-pandémia nagyon gyorsan rávilágított az ellátórendszer gyenge pontjaira, tudásunk és járványügyi tapasztalataink hiányosságaira, hiszen nem néztünk szembe ekkora járvánnyal emberemlékezet óta. Mindannyiunk büszkeségére mondhatom, hogy meg tudtuk oldani a feladatokat, át tudtuk alakítani az ellátórendszert, meg tudtunk felelni a szakmai elvárásoknak. Természetesen ez nem ment/nem megy konfliktusmentesen, mindenki a saját vérmérsékletének megfelelően értékeli a kialakult helyzetet és a felmerült problémákat. De mindez nem változtat azon a tényen, hogy folyik az ellátás, nem kerülnek/nem kerülhetnek veszélybe az egyéb akut ellátást igénylő betegek, és az egészségügyben dolgozó minden egyes ember ereje felett, önfeláldozóan, erején felül teljesít. Azonban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez a helyzet sok újdonságot és ezáltal fejlődést eredményezett. Gondoljunk csak a telemedicina előretörésére vagy az elektronikus receptek, dokumentációk elterjedésére vagy az időpontfoglalások elterjedésére. Azt gondolom, hogy ez a járvány felgyorsított számos átalakulást az egészségügyben, amelyek egyébként csak lassan és fokozatosan jelentek volna meg, és így sem az egészségügy, sem a világ nem lesz már olyan, mint a pandémia előtt volt.  

Nemrég vette át a szegedi klinika igazgatását. Hogyan látja most a neurológiai graduális és posztgraduális oktatás, az alap- és alkalmazott kutatások helyzetét?

Az átalakuló világunk magával hozta azt az igényt, hogy a szakképzést is újítsuk meg. Ez nemcsak a neurológiát érinti, hanem minden szakterületet. Nálunk ezt a munkát Bereczki Dániel professzor úr vezetésével, tavasszal be is fejeztük. Két cél vezérelt bennünket az átalakítás során: igazodjunk a folyamatosan változó ismeretanyaghoz, és egyúttal próbáljunk meg enyhíteni a kórházak krónikus szakorvoshiányán. Egyrészt kikerültek bizonyos elemek a képzésből, másrészről megjelentek újak, amelyek korábban nem szerepeltek. Úgy érzem, hogy a kompromisszumos javaslatok, illetve a jogszabályok adta lehetőségeken belül sikerült előremutató új szakképzési tervet összeállítanunk, amelyet reményeink szerint hamarosan be is tudunk vezetni. Természetesen ez nem pótolja a szakképzést követő folyamatos továbbképzést, specializációt. Úgy tűnik, hogy az online képzések, konferenciák és szakmai rendezvények előtérbe kerülésével talán kicsit könnyebb is lesz megfelelni a folyamatos képzés elvárásának. Úgy érzem, hogy az átalakuló világunkban élethosszig tartó tanulással tudjuk a tudásunkat megfelelő szinten tartani, és ezáltal a betegellátás színvonalát megőrizni, fejleszteni.

A Neurológiai Praxis korábbi lapszámait pecsétszámmal rendelkező regisztrált felhasználóink IDE kattintva olvashatják

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Neurológiai Praxis)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.