HCV: fókuszban a szűrés és a gyógyítás

A hepatitisz lényegében a daganatokról szól, hiszen a hepatitisz B és C a daganatkeltő onkogén vírusok családjába tartoznak, akár májrákot is okozva. Ezt a veszélyt ismerte fel az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hiszen az elsődleges májrák a világon a 6. leggyakoribb daganatfajta, s 3. a rangsorban a halálozást tekintve, sorolta az adatokat a Hepatitisz Világnap alkalmából szervezett sajtóbeszélgetésen dr. Schaff Zsuzsa professzor.

Céldátum: 2030

A WHO 2016-os adatai szerint világszerte 267 millió krónikus hepatitisz B fertőzöttet tartanak nyilván, hepatitisz Cvírussal pedig 71 milliót. Az érintettek kontinensek és országok közötti megoszlása igen egyenetlen, Egyiptomban, Indiában, s a Távol-Kelet egyes részein magasabb a fertőzöttek száma, de lényeges eltérések tapasztalhatók az európai régióban is. A legalacsonyabb fertőzött aránnyal a németek dicsekedhetnek – a lakosság 0,3-0,4 százaléka érintett hepatitisz C vírussal – bár előrejelzésük szerint ez a szám emelkedni fog. Ami Magyarországot illeti, nálunk 50-60 ezer krónikus HCV fertőzöttről – 0,5-0,6 százalék – tudnak, miközben a szomszédos Romániában és Ukrajnában ennél jóval nagyobb, 3 százalék körüli az arány. A WHO európai régiójában körülbelül 15 millió krónikus HCV fertőzött van, az unió országaiban 3 millióra teszik számukat.

Fotó: 123rf

A fenti adatok úgy a WHO-t, mint az Európai Uniót egy átfogó program kialakítására ösztönözte. Ennek keretében először 2014-ben a WHO kezdte meg az úgynevezett hepatitisz eliminációs programot, amelynek célja 2030-ra a hepatitisz felszámolása. Ehhez 179 ország csatlakozott, majd megjelent az EU hepatitisz eliminációs programja is, amelynek első tanácskozásán Magyarország még nem vett részt, nem úgy, mint az idén megtartott másodikon. Ezt követően az egészségügy hazai vezetői hivatalosan is közölték, hogy csatlakozunk a programhoz. Ami az ebből adódó teendőket illeti, a Széchenyi-díjas akadémikus szerint egy, a miniszter által kinevezett szakértői bizottság akár már szeptember végére képes elkészíteni a nemzeti akcióprogramot. E terv egyik legfontosabb fejezete nyilván arról szól, hogy miként érhetők el a jelenleg még fel nem ismert fertőzöttek. Erről szól egyébként az uniós mikro eliminációs program, amelynek keretében meghatározzák azokat a csoportokat, amelyeket vizsgálni szükséges. További lényegi része lenne a dokumentumnak a modern kezelést biztosító állami garancia is.

A szűrést az egészségügyi dolgozókkal kell kezdeni, részben azért, mert kötelezően ezt írja elő az Egészségügyi Világszervezet. S nem csak azért, mert ez egy jól kontrollálható csoport, hanem, mert – vérrel dolgozva – a HCV-nek leginkább kitett szakmacsoport. Ugyancsak fontos lenne a katasztrófavédelem, a rendőrség és a honvédség meghatározott dolgozóinak vizsgálata, akárcsak a fogvatartottaké, a terhes anyáké és a 40-50 százalékos fertőzöttséget produkáló intravénás droghasználóké.

Interferon-mentesen

A hepatitiszhez rengeteg tévhit tapad – például, hogy nyállal terjed –, így nem véletlen, hogy az idén 15 éves VIMOR (Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete) alelnöke szervezetük felvilágosító munkájának fontosságát emelte ki. Az elmúlt években siker koronázta a korszerű gyógyszerek hazai bevezetéséért folytatott harcukat, így most tevékenységük elsősorban a fertőzöttek felkutatására fókuszál. A HCV ugyanis alattomos vírus, évtizedekig tünetmentesen meglapulhat, némán végezve romboló munkáját, amelynek az eredménye májzsugor, vagy májrák, s a kifejlett betegség esetében már legfeljebb csak a transzplantáció segíthet.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy tulajdonképpen pontosan nem is tudni a fertőzéssel érintettek számát, hiszen a legutolsó ilyen jellegű számbavételre még az 1990-es évek elején került sor, mondta el a VIMOR alelnöke. Dr. Werling Klára szerint az is problémát okoz, hogy világszerte – így nyilván nálunk is – a betegeknek csak egyharmada tud érintettségéről, így tudtukon kívül is átadhatják a vírust. A veszélyeztetett csoportba előkelő helyet foglalhatnak el azok, akik 1993 előtt nagyobb műtéten estek át, s vért kaptak, mivel a vérkészítményeket 1993-tól szűrik hepatitiszre. Ezt igazolja részben az úgynevezett hepatitisz regiszter is, az itt szereplők kétharmada ugyanis 1945-1970 között született. (Itt elvégezhető az egyéni rizikófelmérés)

A gyógyszeres kezelés fejlődéséről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ártámogatási főosztályának vezetője, Vincziczki Áron Zoltán sorolt adatokat: 1994-ben az interferon monoterápiával 15 százalékos gyógyulási arányt értek el. Jelentős eredményt vártak az öt évvel ezelőtt bevezetett direkt antivirális kombinációtól – a klinikai vizsgálatok 70 százalékos eredményről szóltak –, ám a valóságban csak 50 százalékos arányt értek el, vagyis minden második beteget sikerült teljesen meggyógyítani. Igen jelentős áttörést a két évvel ezelőtt megjelent interferonmentes terápiák hoztak, amelyek alkalmazásával 100 betegből 95 nyilvánítható vírusmentesnek és gyógyultnak a terápia befejezésével.  Az elmúlt két évben 4296 fertőzött részesült interferonmentes kezelésben, közülük 2436 beteg kezelése fejeződött be, s közülük 2130-at nyilvánítottak eddig gyógyultnak.

Országos szűrés

Azok számára is van ma már további terápiás lehetőség, akik nem gyógyulnak meg az interferon mentes kezeléstől, hangsúlyozta Hunyady Béla professzor, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság hepatológiai szekciójának elnöke. A kulcsmondat: időben kezeléshez jutni. A hazai szakmai ajánlás összhangban áll a nemzetközi protokollokkal, s az is kiemelkedő eredmény, hogy idén a kezelésre szoruló betegek már egy-két hónapos várakozás után elkezdhetik a terápiát. Ebben oroszlánrészt vállal a tíz tagú Hepatitisz Terápiás Bizottság, amely minden egyes beteggel külön foglalkozik, havonta 150-200 kérelem esetében döntenek a kezelés indokoltságáról illetve arról, hogy milyen kezelést javasolnak. A betegek az országban található 33 hepatitisz centrumban ingyen jutnak hozzá a szükséges gyógyszerekhez. A szekció elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni az vírus átvitelének megakadályozására, például a tűcsere programokra, ami nem csak a függőkről szól. Akik az utóbbi öt évben egyetlen egyszer használtak intravénás kábítószert, azoknak a 15 százaléka megfertőződött.

Az eredeti tervek szerint már idén sor került volna több ezer egészségügyi dolgozó szűrésére, erre a költségvetésben 600 millió forintot különítettek el. A MedicalOnline kérdésére, vajon miért nem kezdődött el a program, a résztvevők nem tudtak válaszolni, ugyanakkor kiderült, hogy a pénzügyi keret még rendelkezésre áll. A csúszás oka lehet egyébként az is, hogy a fertőzött egészségügyi dolgozók a jelenlegi rendelkezés szerint a sikeres kezelést követően sem dolgozhatnak betegközelben indokolatlanul hosszú ideig. Ezt a jogszabályi passzust – tekintettel a sokkal modernebb, hatásosabb és rövidebb kezelési időre – most készülnek módosítani.

Szeptember 15-én Budapesten (Lurdy Ház), s további 11 városban (Ajka, Békéscsaba, Nyíregyháza, Eger, Kaposvár, Szekszárd, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Zalaegerszeg) szervez a VIMOR ingyenes HCV szűrést.