Jövőre már szűrik az egészségügyieket
Jövőre 25 ezer munkatárs vizsgálatával megkezdődik az egészségügyi dolgozók hepatitis C szűrése. Magyarországon 70 ezer fertőzött lehet, közülük 40 ezerre tehető azok száma, akik már kezelést igényelnének, 20 ezren azonban nem is tudnak arról, hogy betegek, írja a PharmaOnline.
A Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR) 2015-ben hirdette meg a HCV mentes Magyarország tervét. Úgy tűnik, jövőre révbe ér a Nemzeti Hepatitisz Koalíció által kidolgozott nemzeti program, amely a veszélyeztetett csoportok számára eleve államilag támogatott, több lépcsőben végrehajtandó szűrőprogrammal számolt. Lapunk információja szerint 2018-ban elsőként az egyik legveszélyeztetettebb szakma képviselői, az egészségügyiek első, 25 ezer fős csoportja kerülne sorra. Erre a minisztérium 600 millió forintot különített el, de ígéretet kaptak arra is, hogy 2019-ben már egymilliárdot fordíthatnak a szűrések folytatására, közli a lap.
A hepatitisszel élők legnagyobb problémája, hogy egy olyan komoly krónikus betegséggel – vírussal – kénytelenek együtt élni, amely az esetek 80 százalékában idővel májzsugorhoz, májrákhoz vezet. Helyzetüket tovább súlyosbítja, hogy sok helyen, akár még családon belül is, diszkriminálják őket. Előfordul, hogy egy nagymama nem puszilhatja meg az unokáját, a beteg munkahelyi kiközösítéséről – amely még az egészségügyben is előfordul! – már nem is szólva. A VIMOR elnöke, Werling Klára szerint mindez a tudatlanság számlájára írható.
A magyar betegek jó része azok közé tartozik, akik 1993 előtt vért és vérkészítményt kaptak, hiszen a vírust 1989-ben fedezték fel, s csak pár év múlva kezdték hepatitis C-re szűrni a vért és vérkészítményeket. Alig 1–5 százalékot tesz ki azok száma, akik nemi úton kapták meg a vírust, s ugyanilyen csekély számban tartják nyilván azokat, akik esetében anyáról gyerekre „ment át” a fertőzés. A veszélyeztetett csoportba tartoznak az intravénás droghasználók, de tetoválással vagy testékszer felhelyezésével is bekövetkezhet a fertőzés, az úgynevezett veszélyeztetett foglalkozásokról már nem is szólva. Ez utóbbi csoportba tartoznak többek között az egészségügyiek, a büntetés-végrehajtás, valamint a rendvédelmi dolgozók.
Két éve elérhetők azok a gyógyszerek, amelyekkel e betegség gyógyítható. Korábban, 2002-től egy hetente egyszer adott injekcióval, s egyetlen fajta tablettával kezelhették betegeiket az orvosok. Ezek a gyógyszerek azonban – jelentős mellékhatásuk mellett – csak 40 százalékos eredményt produkáltak, a kezeltek közül csupán ennyien gyógyultak meg. Két éve azonban rendelkezésre állnak azok az úgynevezett direkt vírus szaporodást gátló gyógyszerek, amelyekkel mindenki meggyógyítható. A tabletták kombinációjának nincs mellékhatása, s 8–12 hét alatt fejtik ki hatásukat, teljes gyógyulást eredményezve.
Az érintettek fele azonban nem is tud róla, hogy beteg, hiszen a fertőzés évtizedekig nem mutat tüneteket. Magyarországon 70 ezer fertőzött lehet, közülük 40 ezerre tehető azok száma, akik már kezelést igényelnének, 20 ezren azonban nem is tudnak arról, hogy betegek. Azért is lenne fontos a szűrés.
A betegek ellátása az ország 33 hepatológiai cententrumában zajlik. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott kezeléseket egy szakmai testület, a Hepatitis Terápiás Bizottság jóváhagyását követően, a NEAK által kiadott engedélyek alapján végzik. A betegek 2011 óta felkerülnek a Hepatitis Regiszterbe, a kezelés sürgősségét egy szakmai konszenzussal meghatározott mérőszám alapján határozzák meg. A listán jelenleg 1700 beteg szerepel.
A PharmaOnline információja szerint tavaly 5 milliárd forint jutott a legsúlyosabb állapotban lévő, közel 200 érintett gyógyítására. A terápia drága, a három havi kezelés ára meghaladhatja a 15 millió forintot. Ez azonban nem odázhatja el a szűrés fontosságát, hiszen azok a betegek, akik nem tudnak érintettségükről, akár tovább is adhatják e kórt.
