Bizottsági ülés lesz a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásáról
Önálló ülésen foglalkozik majd a parlament oktatási bizottsága a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásával, a korai fejlesztéssel, illetve ezeknek a közoktatási törvény tervezetében való megjelenésével – jelentette be Pokorni Zoltán, a testület fideszes elnöke a Mindenkinek becsengettek! című oktatási esélyegyenlőségi program keddi fővárosi rendezvényén.
A program célja, hogy enyhén és közepesen súlyos fogyatékossággal élő gyermekeket többségi oktatási intézményekbe vigyenek be azért, hogy ott együtt szocializálódjanak és tanuljanak más óvodásokkal és iskolásokkal.
Pokorni Zoltán - aki szintén támogatja a programot - elmondta, hogy a parlamenti bizottság ülését még a tavaszi ülésszak alatt, a közoktatási törvénytervezet vitájának megkezdése előtt megtartják.
Hozzátette: szükség lenne arra, hogy a pedagógusképzés rendszerében megjelenjenek a gyógypedagógiai ismeretek és a korai fejlesztésre elegendő szakembert képezzenek. A tanárképzés átalakítása ezekre várhatóan lehetőséget is ad - közölte a bizottság elnöke. Fontosnak tartja azt is, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek csoportjait megfelelően definiálja majd a közoktatási törvény.
Álláspontja szerint nem megnyugtató a családsegítő hálózat jogi helyzete, amely ráadásul vidéken foghíjas és a fővárosban sem épült ki teljesen.
A bizottság elnöke úgy látja: a kormányhoz kellene rendelni az integrált oktatás kialakításának feladatát, mivel az önkormányzatok pénzhiány miatt nagyon kevés helyen tudták alkalmassá tenni erre az óvodákat és az iskolákat.
Pokorni Zoltán véleménye szerint az integrált oktatásra való törekvés nemcsak a sérült gyerekek érdeke, hanem többi gyerek személyiségfejlődése szempontjából is nagyon lényeges, mert így ők megtanulják, hogy vannak náluk gyengébbek, akik segítségre szorulnak.
Czeizel Barbara, a Mindenkinek becsengettek! programban részt vevő Korai Fejlesztő Központot Támogató Alapítvány intézményvezetője hangsúlyozta: a fő probléma az, hogy a jelenlegi rendszer fel sem ismeri az eltérő fejlődésű gyermekeket, pedig őket már egyéves kor alatt is ki lehet szűrni.
Mint mondta, 2009-ben 2370 gyermek kapott korai fejlesztést, az átlagos életkoruk 3,5 év volt. Számításai szerint azonban ez a szám töredéke annak, ahány gyereknek valóban szüksége lenne korai fejlesztésre. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy ugyanebben az évben az elsőosztályos gyerekek között majdnem ötezren voltak a sajátos nevelési igényűek, és évente átlagosan hatezer csecsemő születik koraszülöttként vagy szülési sérüléssel.
Kitért arra, hogy annak a gyereknek, aki időben nem kap korai fejlesztést, esélye sincs később beilleszkedni egy integrált iskolába. Megjegyezte, az eddigi tapasztalatai szerint a sérült gyermekek integrációja a bölcsődékben a legsikeresebb, mert hároméves korig nem tud kialakulni az előítélet.
Kókayné Lányi Marietta, a Gyermekek Háza integrált intézmény pedagógiai vezetője arról beszélt, hogy náluk egy osztályban 23-24 ép gyermek és 2-3 sajátos nevelési igényű gyermek tanul együtt, van az utóbbiak között Down-kóros, autista, hallás- és mozgássérült is.
Mint mondta, az iskola jobb lett azáltal, hogy nem indítanak olyan osztályokat, amelyekben nincs legalább három sérült gyermek. Az esélyteremtés és a gyermekek szemléletformálása mellett fontosnak tartja azt is, hogy ennek köszönhetően folyamosan megújulnak a pedagógusok, hiszen folyamatosan más és más helyzetekben dolgoznak.
Kisari Károly, a Down Egyesület elnöke a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a Mindenkinek becsengettek! oktatási esélyegyenlőségi program keretében határon túli társszervezetek pedagógusai szervezett óralátogatások keretében tanulmányozták a fogyatékossággal élő gyermekek integrációját a Gyermekek Házában. Jelezte, a Budapesten, Szentendrén, Nyíregyházán, Debrecenben és Vácott folyó programban mindenki önkéntesként vesz részt.
