Az életben maradó szívek negyedszázada
Január harmadika történelmi dátum a hazai szívtranszplantációban: 25 évvel ezelőtt ezen a napon kapott új szívet Schwarcz Sándor. A következő beteget, Koncz Antalt két héttel később operálták meg. Mindketten részt vettek azon a keddi ünnepségen, amelyet az első szívátültetés negyedszázados évfordulója alkalmából tartottak a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján.
A szívátültetések 90 százalékát a városmajori klinikán végzik, 1992 óta 412 páciens kapott itt új szívet, tavaly 51 operáció volt, 2017-ben pedig már két beteg esett át transzplantáción – sorolta prof. dr. Merkely Béla klinikaigazgató, hozzátéve, hogy az elmúlt öt évben több átültetést végeztek, mint a megelőző húsz évben összesen; a műtétek közel felét vér nélkül végezték el. A szívátültetések számát tekintve Európában a második helyen áll a klinika, de világviszonylatban is az első tíz centrum között szerepel, ahol a szívátültetések száma évente meghaladja az ötvenet. Mivel a szívtranszplantáció magas technikai igényű, összetett feladat, a fejlesztések is fókuszba kerültek, idén új szívtranszplantációs osztályt adnak át, de már a betegek jobb ellátását biztosítja a nemrégiben kialakított szívtranszplantációs intenzív osztály, ahogyan a páciensek túlélését szolgálja az öt évvel ezelőtt indított műszívprogram is. Azokat a betegeket, akiket nem a klinikán műtenek – első sorban a gyermekeket – a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben (GOKI) látják el, ott tavaly hét szívet ültettek be.
A klinikán „nagyüzemmel” zárták a tavalyi évet, három beteget operáltak meg december 28-án, ami Merkely szerint nem csak orvosi, hanem koordinációs bravúr is. Ezt erősítette meg Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Szervkoordinációs Irodájának igazgatója, aki elmondta, közel száz ember munkáját kell összehangolni ahhoz, hogy egyetlen donáció megvalósuljon. Tavaly összesen 692 új beteg került fel a transzplantációs várólistákra, 182 elhunyt donor közül a több-szerv donorok száma elérte a 70 százalékot. 2016-ban 587 donorszervet, köztük 60 szívet távolítottak el, 504 szervátültetést végeztek. Huszonegy akut betegnél történt szívátültetés, 16 szív az Eurotranszplantból érkezett, magyar szívből ötöt tudtak felhasználni. Mind a városmajori klinikán, mind pedig a GOKI-ban kiterjesztett donorkritériumokat alkalmaznak, olyan életkorú donorokból történik szervkivétel, amire korábban nem volt példa – osztotta meg tapasztalataikat Mihály Sándor. Tavaly a három, egy év alatti donor mellett a legidősebb szívdonor 62 éves volt. Az Eurotranszplant segítségével, amelynek nyolc tagállama van, 1600 donorkórházzal, nyolcvan transzplantációs centrummal, olyan speciális eseteket is meg lehet oldani, ami a kis populációjú országok számára nehézséget jelentene.
Várólista-feltöltés
A sikeres transzplantációs program felépítésének és működésének stációi a nagyszámú beteg a várólistán, a megfelelő donációs aktivitás és donorgondozás, a sebészeti és az intenzívterápiás felkészültség, a keringéstámogató eszközök hozzáférhetősége, és a hosszú távú gondozás elérhetősége – sorolta prof. dr. Szabolcs Zoltán a HTX Várólista Bizottság elnöke. Bár az Eurotransplanthoz való csatlakozásunk óta ugrásszerűen megnőtt a várólistán lévő betegek száma, ám a tízmilliós lakosságszámhoz mérten legalább 70-100 betegnek kellene folyamatosan szerepelnie a transzplantációs várólistán, hiszen ebben az esetben lehet a megfelelő donorszerv mellé a megfelelő recipienst kiválasztani. Az elmúlt évben 63 beteg került fel Magyarországon a szívtranszplantációs várólistára, összesen 109-en fordultak meg itt. Új szívet 47 százalékuk kapott, a várólista-halálozás 9 százalék, ami megfelel a nemzetközi trendeknek. Jelenleg 47 páciens vár szívátültetésre. A szerencsésebbeknek 4 hónapon belül ajánlanak megfelelő donorszervet, van, aki szinte a várólistára kerülés pillanatában megkapja az új szervet, míg másnak több mint két évet kell várnia. Ebben a keringési végstádiumban lévő beteg testsúlya és vércsoportja a meghatározó.
A szívátültetett páciensek egyéves túlélése 82 százalékos, öt év után a betegek 70, 10 év után 60, 20 év után 40-45 százaléka van életben – sorolta a MedicalOnline kérdésére Szabolcs Zoltán. A műtét utáni halálokok között fellelhető a szervkilökődés, az infekció, de a transzplantáltak életfogytig tartó gyógyszeres terápiájának is vannak szövődményei, a leggyakoribbak a cukorbetegség, a csontritkulás, vagy a rosszindulatú elfajulások. A sokéves gyógyszerszedés eredményeként maga a graft is károsodik, ezért is kell időnként kicserélni.
Szövődményes tüdő, vese, vagy egyéb betegség sem feltétlenül kizáró oka annak, hogy a beteg várólistára kerüljön – folytatta a professzor, hozzátéve, praxisukban is volt néhány olyan páciens, akinél egy időben a szívet és a vesét is cseréltek; a nemzetközi gyakorlatban a szív és a máj egyszerre történő transzplantációjára is volt már példa. Saját pacientúrájából említette azt az esetet, amikor a beteg első lépésben szív-, majd csontvelő átültetésen esett át.
Miközben arra törekszenek, hogy minden felhasználható donorszervet beültessenek, a várólista megfelelő feltöltöttsége a kardiológiai gondozóhálózat működésén múlik, illetve azon, hogy a háziorvosok beküldik-e a szívelégtelen pácienseiket a kardiológiai centrumokba. Ezért a szívátültetést, mint hatékony terápiás lehetőséget népszerűsítő, országos felvilágosító kampány indul útjára a városmajori klinikáról 2017-ben, mert sok végstádiumú szívbetegségben szenvedő beteg a várólista közelébe sem kerül – mondta Szabolcs Zoltán, és hozzátette azt is, az alap és a posztgraduális képzésnek is megfelelően „izmosnak” kellene lennie ahhoz, hogy a háromszázezer szívbeteg közül az orvosok felismerjék azt a 700-800 pácienst, akinél a szívátültetés reális terápiás modalitás.
150 milliárd, hogy működjön
A szervtranszplantációban egyszerre ölt testet az emberi szolidaritás és a legmagasabb szintű szakmai tudás – fogalmazott dr. Ladányi Márta, egészségügyi ágazati koordinációért felelős helyettes államtitkár. Háromszázezer szívelégtelenségben szenvedő beteget kezelnek évente Magyarországon, néhány százra tehető azon szívbetegségben szenvedő betegek száma, akiknek a szívátültetés az egyetlen reális esély a gyógyulásra. Azonban ez a szám még ma is jóval nagyobb, mint a lehetséges műtétek száma, ezért bír különös jelentőséggel, hogy hazánk 2012-ben csatlakozott az európai transzplantációs szövetséghez, ami nagyobb esélyt ad az életet jelentő átültetés mielőbbi elvégzésére. A szervátültetés fontosságát felismerve teremtette meg egyébként a kormány a tüdő-transzplantáció jogszabályi feltételeit is, amelynek szakmai hátterét 900 millió forintos támogatással biztosította – mondta Ladányi Márta, hozzátéve, hogy az egyéb szív-, valamint érbetegségek kezelésében is jelentős szerepet vállaló klinika ezen tevékenységeinek fejlesztésére 800 millió forintot kapott.
Bár a második helyre is méltán lehetünk büszkék, de mégiscsak az lenne az igazi, ha Európában a városmajori klinika lenne az, amelyik a legtöbb szívtranszplantációt végzi – vetette fel a sajtótájékoztatón dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár. Igaz, hogy az SE az ország legjobb egyeteme, a kormány azonban – elismerve az oktatás, kutatás és gyógyítás egységét – lényegesen előrébb szeretné látni az intézményt az egyetemek nemzetközi ranglistáin. Ezért dolgozták ki és fogadták el az orvosképzés fejlesztési stratégiáját, amelyben az SE a Semmelweis 21 tervvel kiemelten szerepel. A 150 milliárd forintos program hamarosan a nemzetgazdasági kabinet elé kerül, az elméleti oktatás és kutatás feltételeinek javítása mellett nagyobb részben a klinikai, gyakorlati képzés fejlesztését szolgálja. A szakpolitikus úgy vélte, az ambiciózus tervből a betegek, az egyetem és a hallgatók is profitálhatnak, utóbbiaknak azt kívánta, hogy legyen részük abban a felismerésben, ami az orvosi szakma célja és értelme, hogy olyan dolgot tudunk végrehajtani, ami nem tipikus. Ahogy prof. dr. Szabó Zoltán a 25 évvel ezelőtt elvégzett bravúros műtét után mondta: „Gyerekek, ez működik!”
