Bíróság előtt Magyarország az életvégi döntések teljes tilalma okán
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán nyilvános tárgyalást tartanak az életvégi döntések hazai szabályozása kapcsán, írja a 444.hu.
- Beláthatatlanok a pandémia okozta erkölcsi krízis következményei
- Életvégi döntések járvány idején
- Élet végi kívánalmak érvényesülésének biztosítása
- Sok helyen foglalkoztatja az eutanázia kérdésköre a döntéshozókat
- Kötet az életvégi döntések szabályozásáról
- Az ombudsman is vizsgálja az életvégi kérdéseket
- Életvégi kérdések: jogszabályváltozásra várva
Karsai Dániel András alkotmányjogásznál 2022 augusztusában ALS-t diagnosztizáltak. Facebook-posztjában azt írja, „személyes és szakmai véleménye” az, hogy „az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma” alapvető emberi jogait sérti, különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot.
Miután Magyarországon „ezen jogsérelem orvoslására jogi út nem áll rendelkezésre”, Karsai úgy döntött, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, ahol helyt adtak a sürgősség iránti kérelmének, és az ügyben 2023. november 28-án nyilvános tárgyalást tartanak.
„Az ALS rendkívül megalázó, az önállóságtól egyre jobban megfosztó élethelyzetbe sodor. A betegség utolsó szakasza gyakorlatilag vegetatív létezés, bármiféle tudatos aktivitás vagy kommunikáció lehetősége nélkül. A létezés ezen formája számomra mindenfajta értelmet és méltóságot nélkülöz. Ebben a helyzetben szilárd meggyőződésem szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét. Magyarországon a hozzám hasonló helyzetben lévő, gyógyíthatatlan kórban szenvedő betegeknek nincs erre lehetősége. Mi több, arra sincs módjuk, hogy ebből a célból külföldre távozzanak és ott fejezzék be emberhez méltón az életüket. Ennek oka, hogy a hatályos jogszabályok alapján Magyarország extraterritoriális hatállyal, azaz külföldön is büntetőjogi eszközökkel üldözheti a méltóságteljes eltávozásban segítséget nyújtókat, azaz családtagokat, barátokat, orvosokat.”
Bejegyzését – amelyet a 444.hu idéz – azzal zárta, személyes ügyét arra szeretné használni, „hogy az életvégi döntések rendkívül nehéz és érthetően megosztó témájában értelmes, a különböző álláspontokat maximálisan tiszteletben tartó párbeszédet” indítson.