Kötet az életvégi döntések szabályozásáról
Autonómia, életvédelem, jogbiztonság: az életvégi döntések szabályozása címmel új kötet jelent meg az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában.
A 2010. évi sikeres eutanáziakonferencia folytatásaként az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara 2019. november 18-án Autonómia, életvédelem, jogbiztonság címmel ismét multidiszciplináris szimpóziumot rendezett az életvégi döntések problémáiról. Újra megszólalási lehetőséget kaptak az érintett normatív és pozitív tudományok: a lélektan, az orvostudomány, a morálteológia és természetesen az egyes jogágak képviselői is.
Ha a halál tudatos választását a jogtudomány eszközeivel vizsgáljuk, akkor szükségszerűen eljutunk ahhoz a felismeréshez, hogy a jogrend nem pusztán a társadalmi együttélés szabályozási technikája, hanem a kultúra beszédes lenyomata, amelyet a kor szellemi irányzatai határoznak meg. A társadalmat megosztó, gyakran ideológiai ellentétekre épülő viták esetében – az életvégi döntések megítélése kétségkívül idesorolható – a jognak a mindenki számára tolerálható erkölcsi minimum szerepét kell betöltenie. Az alapvető mérce meghatározása mindenekelőtt egy olyan emberkép feltételezésén alapulhat, amely a vita minden résztvevője szemében egyaránt elfogadható.
Ezek a közös feltevések alapozzák meg ugyanis a társadalom kohézióját. Ezen összekötő erő azonban nem jogi természetű, hiszen etikai, morális és vallásos alapon nyugszik. Mindezek fényében nem férhet ahhoz kétség, hogy az életvégi döntések tudományos igényű megközelítésénél a jogrendszer racionalitása mellett kellő teret kell kapniuk azoknak a tudásterületeknek is, amelyek hozzájárulhatnak a közös emberkép megtalálásához.
A kötet sokszínű szerzői közössége pontosan erre vállalkozik: a jogi fogalmak mélyebb magyarázatára egy olyan szférában, ahol a racionális és irracionális elemek egymással elválaszthatatlanul összefonódnak. Az elmúlásról és a haldoklásról ugyanis szinte lehetetlen igazolható megállapításokat tenni: a halál és a szenvedés megélése és magyarázata, amely gyakran a metafizika tárgykörébe tartozik, szükségszerűen szubjektív.
A kötetet, amelyet Filó Mihály, az ELTE Állam- és Jogtudományi karának egyetemi adjunktusa, a Büntetőjogi Tanszék oktatója szerkesztett, e-book formában is (ingyenesen) olvasható.
