2021. május. 08., szombat - Mihály.
hirdetés
hirdetés

A mofetták helye, szerepe a perifériás érbetegségek kezelésében

A mofetta vagy szén-dioxid gázfürdő hazánkban is elérhető kezelési forma, mely a természetből nyert szén-dioxidot hasznosítja fürdő formájában. A rendelkezésünkre álló vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a szén-dioxid fürdő bizonyítottan képes a perifériás verőérbetegségben szenvedő betegek fájdalmát csökkenteni, a járástávolságukat pedig növelni, rövid és hosszabb távon egyaránt.

Ha balneoterápiáról beszélünk, elsősorban a valamilyen ásványvízben való fürdőzésre gondolunk, pedig fürdőzni nemcsak vízben, hanem gázban is lehetséges.       

A mofetta a magas szén-dioxid-tartalmú, viszonylag alacsony hőfokú vulkáni gőzölgés.

Már a római fürdőkultúra is ismerte és használta ezt a kezelési módot. A XVI. században Paracelsus főleg égési sérüléseket, fekélyeket gyógyított vele.

A szén-dioxid (CO2) gázfürdőnek több évszázados hagyományai vannak főként azon országokban, amelyek természetes szén-dioxid gázforrásokkal is rendelkeznek (Olaszország, Németország). Erdélyben a népi gyógyászatban már a középkortól kezdve alkalmazzák (1).

Mátraderecskén 1992-ben lakossági bejelentésre kezdték el vizsgálni a gázfeltörést, 1999-ben pedig gyógygáz minősítést kapott. Ez a gáz 86 tf%-ban tartalmaz szén-dioxidod, ezenkívül radont is tartalmaz, terápiás hatásához valószínű ez is hozzájárul.

Hazánkban jelenleg itt és Parádfürdőn lehet igénybe venni a természet nyújtotta, klasszikus mofettakezelést, ahol a betegek egy kezelőhelyiségben beövezve, derékmagasságig érő színtelen, szagtalan, levegőnél nehezebb CO2 gázfürdőben ülnek. A CO2 -szint természetesen folyamatosan monitorozott.

Fotó: Medical Tribune/archív
Fotó: Medical Tribune/archív

A CO2-kezelésben lényeges, hogy a gáz inhalációja kerülendő, hiszen 20 t% felett már légzésbénulást okoz, ezért a gázfürdő esetén a fej kivételével a beteg egész teste vagy csak a kezelendő testrésze kerül a szén-dioxiddal telt gáztérbe.

A vizes fürdővel szemben a gázfürdő előnyei közé tartozik, hogy a hidrosztatikai terhelés a testre nem érvényesül, bőrkímélő, hámhiány esetén is alkalmazható.

A CO2-fürdőkezelés ma már megvalósítható kabinban és modern, kényelmes, formatervezett kapszulában is. Az ehhez használt palackba zárt vagy szilárd (szárazjég) formában forgalomba kerülő szén-dioxid is természetes forrásból származik, hasonlóan, mint a palackozott ásványvizek.

Bármelyik formában is alkalmazzuk a CO2-fürdőt, minden bizonnyal hasonló élettani hatásokkal számolhatunk.

Élettani hatások

Kísérletileg igazolt, hogy a CO2 a bőrön keresztül felszívódik.

A felszívódó szén-dioxid hatására a bőrerek kitágulnak, az arteriolák dilatálódnak, preformált kollaterálisok nyílnak meg, a mikrocirkuláció javul. A magasabb CO2-szint az oxihaemoglobin disszociációját növeli, az oxigén parciális nyomása nő, mely a szövetek oxigénfelhasználását javítja. Növeli a szív verő- és percvolumenét, tágítja a koronáriákat, csökkenti a vérnyomást.

A veseartériák kitágulnak, a diurézis fokozódik. A légzés mélyül, a percvolumen nő.

A hosszú távú hatás hátterében azonban feltételezik, hogy más folyamatok is szerepet játszhatnak, például az autonóm idegrendszerre kifejtett szimpatikolitikus hatás, avagy az oxidatív stressz csökkentése (2, 3).

Klinikai vizsgálatok

A perifériás verőérbetegségek alatt szűkebb értelemben az alsó végtag artériáinak obliteratív megbetegedését értjük. Az alsó végtagi érszűkület következtében a keringés nem képes a szöveti oxigénigényt biztosítani. Ez enyhébb esetben claudicatio intermittenshez (Fontaine II. stádium), vagy súlyosabb esetben szöveti károsodáshoz, kritikus végtagischaemiához vezet (Fontaine III., IV. stádium) (4).

Szénsavfürdővel kapcsolatban a hazai úttörő munka Kapuvárhoz kapcsolható, ahol több évtizedes alkalmazás mellett kiváló eredményeket értek el, főként Fontaine II. stádiumú érbetegek (9654 fő) kezelésében (1).

A Mátraderecskén kezelt 801 obliteratív verőérbeteg eredményeit tekintve a 15 alkalommal, egyenként 25 percig tartó mofettakezelés után mért járástávolság (mind a kezdeti és stopfájdalom esetén) és a fájdalom intenzitása is csökkent (5).

A CO2 helyi vasomotoros (vazodilatatív) hatását II. stádiumú perifériás artériás okkluzív érbetegekben is sikerült bizonyítani. CO2-gázfürdő után a femoralis véráramlás, a tibialis artéria nyomás és a láb transzkután oxigénnyomás (tcPO2) jelentősen nőtt. Ezen hatásokat azonban szisztémás hemodinamikai változások nem kísérték. A kontrollcsoportnál alkalmazott vízgőzzel telített levegő ilyen hatást nem váltott ki (6).

Fontaine II. stádiumú, 100−500 m dysbasiás távolsággal rendelkező érbetegek 18 alkalmas kezelése után a teljes és a fájdalom nélküli járástávolsága is nőtt. A javulás 3 és 12 hónap múlva is fennmaradt. A járástávolság növekedése korrelált a növekedő ABI (boka-kar index) és perifériás bőroxigenizációval (pO2) (7).

Még Fontaine IV. stádiumú perifériás verőérbetegek esetén is sikeres lehet a CO2-fürdőkezelés, hiszen ezzel a terápiával bizonyos helyzetekben a végtagok, lábujjak is megmenthetővé váltak. Természetesen csak szoros angiológiai követéssel alkalmazható ez a módszer is, és nem helyettesíti sem a gyógyszeres, sem a műtéti eljárásokat (8).

Hazai szerzők egyetlen 35 perc hosszúságú száraz CO2-kezelés után detektálták a perifériás vaszkuláris rezisztencia csökkenését. Az aorta augmentációs index (AIXao) kezelés után 4 órával érte el a minimumértékét, 8 órával később elkezdett emelkedni, de továbbra is szignifikánsan alacsonyabb volt a kiindulási értékhez képest. Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az észlelt változás nem csupán a CO2vazodilatátor hatásának köszönhető (2).

Raynaud-jelenség meglétekor, 18 napos kezelést követően a lézer Doppler-vizsgálat alapján a kézujjakban fokozódott a véráramlás kezelés során, 3 hónappal később pedig a kezelt betegeknél az újrafelmelegedési idő szignifikánsan csökkent, azaz ezen betegek jobban alkalmazkodtak a hideg által kiváltott hatáshoz. A kezelés ideje alatt a rohamok heti számában nem volt különbség a kontrollcsoporthoz viszonyítva (9).

Javallatok

A perifériás verőérbetegségek kezelése elsősorban gyógyszeres és sebészeti. A konzervatív kezelések között kiemelkedő szerep jut a tréninggyakorlatoknak. Sajnos a jól megtervezett, nemzetközileg publikált vizsgálatok alacsony száma miatt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a perifériás verőér-megbetegedések ellátásáról szóló szakmai irányelve a CO2-kezelést jelenleg nem említi a konzervatív kezelések sorában (4).

A korábbi tapasztalatok és a biztató eredmények alapján azonban használata továbbra is javasolható mind az alsó végtagok obliteratív verőérbetegségében (főként Fontaine II. stádiumban), Raynaud-jelenségben és az alsó végtagi krónikus vénás elégtelenség esetén is.

A mofettakezelést is kúraszerűen célszerű alkalmazni. Egy kúra 15 kezelésből áll, egy kezelés időtartama pedig 20−25 perc. A kúrát célszerű általában félévente ismételni.

IRODALOM

  1. Ballagi F. A szénsavgázfürdő jelentősége a perifériás érbetegek rehabilitációjában. Érbetegségek 1995;2(3):21−27
  2. Németh B, Kiss I, Ajtay B, et al. Transcutaneous carbon dioxid treatment is capable of reducing peripheral vascular resistance in hypertensive patients. In Vivo 2018;32(6):1555−1559
  3. Galambos B, Horváth I, Benedek Z. A szénsavködfürdő kezelés autonóm idegrendszeri hatásának vizsgálata Érbetegségek 2016;3:55−63
  4. https://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2477/fajlok/periferias_veroer%20.pdf
  5. László M, Bajkóné Tóth E, Gombkötő Gy. Mofettával nyert tapasztalataink érszűkület kezelésében. Balneológia, Gyógyfürdőügy, Gyógy-Idegenforgalom 2000;21:31−35
  6. Savin E, Bailliart O, Bonnin P, et al. Vasomotor effects of transcutaneous CO2 in stage II peripheral occlusive arterial disease. 1995;46(9):785−91
  7. Fabry R, Monnet P, Schmidt J, Lusson JR, Carpentier PH, Baguet JC and Dubray C. Clinical and microcirculatory effects of transcutaneous CO2 therapy in intermittent claudication. Randomized double-blind clinical trial with a parallel design. Vasa 2009;38:213−224
  8. Toriyama T, Kumada, Matsubara T, et al. Effect of arteficial carbon dioxide foot bathing on critical limb ischemia (Fonatine IV) in peripheral arterial disease patients 2002;21(4):367−73
  9. Schmidt J, Monnet P, Normand B, Fabry R. Microcirculatory and clinical effects of serial percutaneous application of carbon dioxide in primary and secondary Raynaud’s phenomenon. Vasa 2005;34:93−100
Dr. Kovács Csaba, osztályvezető főorvos, Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Reumatológiai Osztály
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.