2021. június. 25., péntek - Vilmos.
hirdetés
hirdetés

A mofetták helye, szerepe a perifériás érbetegségek kezelésében

A mofetta vagy szén-dioxid gázfürdő hazánkban is elérhető kezelési forma, mely a természetből nyert szén-dioxidot hasznosítja fürdő formájában. A rendelkezésünkre álló vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a szén-dioxid fürdő bizonyítottan képes a perifériás verőérbetegségben szenvedő betegek fájdalmát csökkenteni, a járástávolságukat pedig növelni, rövid és hosszabb távon egyaránt.

Ha balneoterápiáról beszélünk, elsősorban a valamilyen ásványvízben való fürdőzésre gondolunk, pedig fürdőzni nemcsak vízben, hanem gázban is lehetséges.       

A mofetta a magas szén-dioxid-tartalmú, viszonylag alacsony hőfokú vulkáni gőzölgés.

Már a római fürdőkultúra is ismerte és használta ezt a kezelési módot. A XVI. században Paracelsus főleg égési sérüléseket, fekélyeket gyógyított vele.

A szén-dioxid (CO2) gázfürdőnek több évszázados hagyományai vannak főként azon országokban, amelyek természetes szén-dioxid gázforrásokkal is rendelkeznek (Olaszország, Németország). Erdélyben a népi gyógyászatban már a középkortól kezdve alkalmazzák (1).

Mátraderecskén 1992-ben lakossági bejelentésre kezdték el vizsgálni a gázfeltörést, 1999-ben pedig gyógygáz minősítést kapott. Ez a gáz 86 tf%-ban tartalmaz szén-dioxidod, ezenkívül radont is tartalmaz, terápiás hatásához valószínű ez is hozzájárul.

Hazánkban jelenleg itt és Parádfürdőn lehet igénybe venni a természet nyújtotta, klasszikus mofettakezelést, ahol a betegek egy kezelőhelyiségben beövezve, derékmagasságig érő színtelen, szagtalan, levegőnél nehezebb CO2 gázfürdőben ülnek. A CO2 -szint természetesen folyamatosan monitorozott.

Fotó: Medical Tribune/archív
Fotó: Medical Tribune/archív

A CO2-kezelésben lényeges, hogy a gáz inhalációja kerülendő, hiszen 20 t% felett már légzésbénulást okoz, ezért a gázfürdő esetén a fej kivételével a beteg egész teste vagy csak a kezelendő testrésze kerül a szén-dioxiddal telt gáztérbe.

A vizes fürdővel szemben a gázfürdő előnyei közé tartozik, hogy a hidrosztatikai terhelés a testre nem érvényesül, bőrkímélő, hámhiány esetén is alkalmazható.

A CO2-fürdőkezelés ma már megvalósítható kabinban és modern, kényelmes, formatervezett kapszulában is. Az ehhez használt palackba zárt vagy szilárd (szárazjég) formában forgalomba kerülő szén-dioxid is természetes forrásból származik, hasonlóan, mint a palackozott ásványvizek.

Bármelyik formában is alkalmazzuk a CO2-fürdőt, minden bizonnyal hasonló élettani hatásokkal számolhatunk.

Élettani hatások

Kísérletileg igazolt, hogy a CO2 a bőrön keresztül felszívódik.

A felszívódó szén-dioxid hatására a bőrerek kitágulnak, az arteriolák dilatálódnak, preformált kollaterálisok nyílnak meg, a mikrocirkuláció javul. A magasabb CO2-szint az oxihaemoglobin disszociációját növeli, az oxigén parciális nyomása nő, mely a szövetek oxigénfelhasználását javítja. Növeli a szív verő- és percvolumenét, tágítja a koronáriákat, csökkenti a vérnyomást.

A veseartériák kitágulnak, a diurézis fokozódik. A légzés mélyül, a percvolumen nő.

A hosszú távú hatás hátterében azonban feltételezik, hogy más folyamatok is szerepet játszhatnak, például az autonóm idegrendszerre kifejtett szimpatikolitikus hatás, avagy az oxidatív stressz csökkentése (2, 3).

Klinikai vizsgálatok

A perifériás verőérbetegségek alatt szűkebb értelemben az alsó végtag artériáinak obliteratív megbetegedését értjük. Az alsó végtagi érszűkület következtében a keringés nem képes a szöveti oxigénigényt biztosítani. Ez enyhébb esetben claudicatio intermittenshez (Fontaine II. stádium), vagy súlyosabb esetben szöveti károsodáshoz, kritikus végtagischaemiához vezet (Fontaine III., IV. stádium) (4).

Szénsavfürdővel kapcsolatban a hazai úttörő munka Kapuvárhoz kapcsolható, ahol több évtizedes alkalmazás mellett kiváló eredményeket értek el, főként Fontaine II. stádiumú érbetegek (9654 fő) kezelésében (1).

A Mátraderecskén kezelt 801 obliteratív verőérbeteg eredményeit tekintve a 15 alkalommal, egyenként 25 percig tartó mofettakezelés után mért járástávolság (mind a kezdeti és stopfájdalom esetén) és a fájdalom intenzitása is csökkent (5).

A CO2 helyi vasomotoros (vazodilatatív) hatását II. stádiumú perifériás artériás okkluzív érbetegekben is sikerült bizonyítani. CO2-gázfürdő után a femoralis véráramlás, a tibialis artéria nyomás és a láb transzkután oxigénnyomás (tcPO2) jelentősen nőtt. Ezen hatásokat azonban szisztémás hemodinamikai változások nem kísérték. A kontrollcsoportnál alkalmazott vízgőzzel telített levegő ilyen hatást nem váltott ki (6).

Fontaine II. stádiumú, 100−500 m dysbasiás távolsággal rendelkező érbetegek 18 alkalmas kezelése után a teljes és a fájdalom nélküli járástávolsága is nőtt. A javulás 3 és 12 hónap múlva is fennmaradt. A járástávolság növekedése korrelált a növekedő ABI (boka-kar index) és perifériás bőroxigenizációval (pO2) (7).

Még Fontaine IV. stádiumú perifériás verőérbetegek esetén is sikeres lehet a CO2-fürdőkezelés, hiszen ezzel a terápiával bizonyos helyzetekben a végtagok, lábujjak is megmenthetővé váltak. Természetesen csak szoros angiológiai követéssel alkalmazható ez a módszer is, és nem helyettesíti sem a gyógyszeres, sem a műtéti eljárásokat (8).

Hazai szerzők egyetlen 35 perc hosszúságú száraz CO2-kezelés után detektálták a perifériás vaszkuláris rezisztencia csökkenését. Az aorta augmentációs index (AIXao) kezelés után 4 órával érte el a minimumértékét, 8 órával később elkezdett emelkedni, de továbbra is szignifikánsan alacsonyabb volt a kiindulási értékhez képest. Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az észlelt változás nem csupán a CO2vazodilatátor hatásának köszönhető (2).

Raynaud-jelenség meglétekor, 18 napos kezelést követően a lézer Doppler-vizsgálat alapján a kézujjakban fokozódott a véráramlás kezelés során, 3 hónappal később pedig a kezelt betegeknél az újrafelmelegedési idő szignifikánsan csökkent, azaz ezen betegek jobban alkalmazkodtak a hideg által kiváltott hatáshoz. A kezelés ideje alatt a rohamok heti számában nem volt különbség a kontrollcsoporthoz viszonyítva (9).

Javallatok

A perifériás verőérbetegségek kezelése elsősorban gyógyszeres és sebészeti. A konzervatív kezelések között kiemelkedő szerep jut a tréninggyakorlatoknak. Sajnos a jól megtervezett, nemzetközileg publikált vizsgálatok alacsony száma miatt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a perifériás verőér-megbetegedések ellátásáról szóló szakmai irányelve a CO2-kezelést jelenleg nem említi a konzervatív kezelések sorában (4).

A korábbi tapasztalatok és a biztató eredmények alapján azonban használata továbbra is javasolható mind az alsó végtagok obliteratív verőérbetegségében (főként Fontaine II. stádiumban), Raynaud-jelenségben és az alsó végtagi krónikus vénás elégtelenség esetén is.

A mofettakezelést is kúraszerűen célszerű alkalmazni. Egy kúra 15 kezelésből áll, egy kezelés időtartama pedig 20−25 perc. A kúrát célszerű általában félévente ismételni.

IRODALOM

  1. Ballagi F. A szénsavgázfürdő jelentősége a perifériás érbetegek rehabilitációjában. Érbetegségek 1995;2(3):21−27
  2. Németh B, Kiss I, Ajtay B, et al. Transcutaneous carbon dioxid treatment is capable of reducing peripheral vascular resistance in hypertensive patients. In Vivo 2018;32(6):1555−1559
  3. Galambos B, Horváth I, Benedek Z. A szénsavködfürdő kezelés autonóm idegrendszeri hatásának vizsgálata Érbetegségek 2016;3:55−63
  4. https://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2477/fajlok/periferias_veroer%20.pdf
  5. László M, Bajkóné Tóth E, Gombkötő Gy. Mofettával nyert tapasztalataink érszűkület kezelésében. Balneológia, Gyógyfürdőügy, Gyógy-Idegenforgalom 2000;21:31−35
  6. Savin E, Bailliart O, Bonnin P, et al. Vasomotor effects of transcutaneous CO2 in stage II peripheral occlusive arterial disease. 1995;46(9):785−91
  7. Fabry R, Monnet P, Schmidt J, Lusson JR, Carpentier PH, Baguet JC and Dubray C. Clinical and microcirculatory effects of transcutaneous CO2 therapy in intermittent claudication. Randomized double-blind clinical trial with a parallel design. Vasa 2009;38:213−224
  8. Toriyama T, Kumada, Matsubara T, et al. Effect of arteficial carbon dioxide foot bathing on critical limb ischemia (Fonatine IV) in peripheral arterial disease patients 2002;21(4):367−73
  9. Schmidt J, Monnet P, Normand B, Fabry R. Microcirculatory and clinical effects of serial percutaneous application of carbon dioxide in primary and secondary Raynaud’s phenomenon. Vasa 2005;34:93−100
Dr. Kovács Csaba, osztályvezető főorvos, Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Reumatológiai Osztály
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

A tsimane törzs tagjait nem első alkalommal vizsgálják. 2017-ben már nagy nyilvánosságot kapott az az eredmény, miszerint időseik szív- és érrendszeri egészsége egészen példátlan a világon.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez.