Csak úgy röpködtek az egészségügy milliárdjai

A múlt esztendő utolsó napján, a lejárt határidejű kórházi számlák kifizetésére szétosztott 27 milliárd forint, minden jó szándék ellenére, egy meglehetősen robbanásveszélyes helyzetet eredményezett. Mint arról korábban a MedicalOnline beszámolt, a tavalyi teljesítményük alapján kiosztott pénzt vissza kell utalniuk azoknak az intézményeknek, amelyek kiegyensúlyozottan gazdálkodtak, s így december 31-én nem volt lejárt határidejű, kifizetetlen számlájuk. Közel 20 kórház, összesen 8 milliárd forintjáról van szó. A meglehetősen rossz üzenetet hordozó helyzet egyébként azért állt elő, mert a pénz felhasználásáról intézkedő kormányrendeletbe – a korábbi évek hasonló dokumentumaitól eltérően – bekerült egyetlen egy új szó, az, hogy kizárólag a „lejárt” határidejű adósságokra fordíthatók e milliók. Rácz Jenő, a kórházszövetség vezetője sajátos megoldást javasolt az Önkormányzati Egészségügyi Napok január 17-i téli szimpóziumán arra az esetre, amennyiben nem kívánják módosítani a kormányrendeletet, s a pénzt tényleg vissza kell fizetni. Ő azt indítványozta, hogy a visszaérkező 8 milliárd forintból képezzenek egy olyan alapot, amelyből mindenki akkora összegre pályázhat, amennyit oda visszafizetett.

Fesztávolság a milliárdok között

Természetesen sok szó esett a munkaerő krízisről, s a bértárgyalásokról is. Mint az Rácz Jenő szavaiból kiderült, a kórházszövetség három lépcsős, három éves időtartamra szóló megoldást javasol. Mivel az egészségügyiek nettó átlagkeresete 15 százalékkal alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagkeresetnél, első lépésként a szintre hozást kellene meglépni, a következő két esztendőben pedig 10-10 százalékkal tovább emelkedhetnének a bérek. Első alkalommal nettó 36 milliárdra, míg a három éves program egészére nettó 160 milliárd forintra lenne szükség.

Ötletei persze másnak is vannak. A Magyar Orvosok Szövetsége kevesebbel kalkulál. Az orvosi bérek havi, nettó 100, a szakdolgozókénak pedig nettó 50 ezer forintos emelése Bélteczki János elnök szerint egy évben bruttó 190, nettó 76 milliárd forintba kerülne.

Ehhez képest az idei költségvetés bevételei között szereplő 30 milliárdos népegészségügyi termékadó felével lehet mindössze biztosan számolni. A sokat emlegetett, munkaerő-forrásra fordítható uniós 15,6 milliárdos pályázati összeget nem lehet bérekre fordítani. Több pénz pedig láthatóan nincs.

Január közepére 2512 orvos helyezte letétbe felmondólevelét. A múlt esztendő utolsó hónapjaiban meglehetősen nagy forgalmat bonyolíthatott le a dokumentumok őrzésére vállalkozó ügyvédi iroda, mivel – mint azt Papp Magor, a rezidenszövetség elnöke elmondta – több százan visszavették, más százak pedig letétbe helyezték felmondólevelüket. A közhiedelemmel ellentétben egyébként nem csak a fiatalok csatlakoztak a rezidensek mozgalmához, meglepően sok ötvenes éveit taposó doktor is elszánta magát e lépésre.

Csak csendesen, türelmesen (?)

Rácz Jenő szerint megérne egy misét az orvosok és egészségügyi dolgozók társadalmi helyzetének vizsgálata. Amennyiben az orvosok nem akarják, hogy a társadalom iparosként kezelje őket, ne is viselkedjenek úgy – utalt a rezidensek akciójára a kórházszövetség elnöke, hozzátéve: az orvosok mindig indirekt módon érték el követeléseik teljesítését.

Stockholmban megkardlapozták a tüntető orvosokat, Franciaországban pedig a felháborodott doktorok az általa vezetett kórház ajtaját zárták igazgatójukra – cáfolta az elhangzottakat Bélteczki János.

Valóban felmérték akciójuk következményét az érintettek? – vetette fel Kollár Lajos pécsi professzor, majd arra hívta fel a figyelmet, a felmondóknak számolniuk kell azzal, hogy nem lesz visszaút eredeti munkahelyükre, vagy ha igen, nem a korábbi jövedelmükért. Mások azt vetették fel, vajon lesz-e minden felmondónak állás azon az uniós egészségügyi munkaerőpiacon, ahová számos más nemzet doktorai is igyekeznek?

Hely mint a tenger

Németországban tavaly ősszel 7000 betöltetlen orvosi állás volt, s ezek száma folyamatosan nő. S ez csak egyetlen, orvoshiánnyal küszködő uniós ország, közölte Papp Magor. Ami pedig a felmondók pótlását, s a béreket illeti: Egerben a nagy HospInvest ellenes tiltakozás során 700-an mondtak fel, köztük 120 orvos. Egy részüket ugyan sikerült pótolni, így azonban olyan faramuci, feszültséggel teljes, nehezen kezelhető helyzet állt elő, hogy például miközben az osztályvezető csak a közalkalmazotti bérét kapta, a mellé kínkeservesen kerített, beosztott orvos több százezer forintot keresett.
A felmondólevelek aktivizálása nélkül, jelenleg 4000 orvos hiányzik a hazai egészségügyi rendszerből.