Tízszer többen halnak meg veszélyes anyagok használata miatt, mint munkahelyi balesetek következtében
A különféle vegyi- és más veszélyes anyagokkal való munkahelyi érintkezés Európa-szerte veszélyezteti a munkavállalók egészségét, ezen belül is a nanotechnológiát tartják az egyik legaggályosabb területnek a 21 európai országot képviselő szakértők.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség „Szakértői előrejelzés az újonnan megjelenő kémiai kockázatokról” című jelentése megnevezi azokat a fontosabb anyagcsoportokat, amelyek új, egyre fokozódó kockázatot jelenthetnek a munkavállalók egészségére azáltal, hogy betegségek egész sorának kialakulásához járulnak hozzá, az allergiától és asztmától kezdve, a terméketlenségen át, egészen a rákig. A veszélyes anyagok nemcsak a vegyiparban fordulnak elő, hanem más területeken, így a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az építőiparban és számos, a vegyiparon kívüli kis- és középvállalkozásnál is.
„Becslések szerint évi 74 000, munkával összefüggő haláleset köthető a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokhoz. Ez azt jelenti, hogy tízszer annyian halnak meg veszélyes anyagok miatt, mint munkahelyi balesetek következtében. Sok vállalat nem foglalkozik megfelelően a veszélyes anyagok használatának megszüntetésével vagy helyettesítésével. A kémiai kockázatok kezelése különösen a kkv-knál és az alvállalkozóként dolgozó cégeknél hiányos” – mondta Jukka Takala, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatója.
Az európai munkavállalók közül körülbelül 15 százalék számolt be arról, hogy a munkahelyen töltött idő egynegyedében vegyi anyagokkal foglalkozik, 10 százalék nyilatkozta, hogy gőzöket lélegzik be, 19 százalék pedig port és füstöt szív be a munkahelyén.
A 49 európai szakértő által összeállított Szakértői jelentés az újonnan megjelenő kémiai kockázatokról a nanorészecskéket teszi az első helyre azon anyagok sorában, amelyekkel szemben a munkavállalók védelemre szorulnak. A kozmetikumok és az informatikai termékek előállításában is alkalmazott nanotechnológia gyors növekedése miatt fel kell mérni, hogy a kibocsátott nanorészecskék milyen mértékben károsítják az egészséget.
Sok szakmában a munkavállalók bőrön keresztül érintkeznek a vegyi anyagokkal, ami az allergiás betegségekben szenvedők számát növeli. Becslések szerint a foglalkozási megbetegedések sorában a váz- és izomrendszeri megbetegedések után (13,6 százalékkal) a második helyen álló bőrbetegségek 80-90 százalékáért a vegyi anyagok tehetők felelőssé. Ennek ellenére nincsenek elfogadott tudományos módszerek az anyagok bőrre gyakorolt hatásának felmérésére vagy a biztonságos bőrexpozíciós szintek meghatározására.
