Stagfláció felé közelít a magyar gazdaság

A hírportál által közölt adatok szerint Magyarországon januárban 7,1 százalékos éves mértékű inflációs ütemet mértek, ami jóval meghaladja a központi bank 3 százalékos célértékét. Eközben a negyedik negyedévben a GDP növekedése éves viszonylatban 0,8 százalékponttal lassult.
A legfrissebb makrogazdasági mutatók megerősítik, hogy „a magyar gazdaság stagflációs állapotba jutott, és nagyon kevés jel utal arra, hogy a növekedés lendületet vesz” – idézte Lars Christensent, a dániai Danske Bank vezető elemzőjét a hírportál.
A szakértő szerint ez a helyzet bekövetkezhet több kelet-európai országban is. A legsérülékenyebb gazdaságok a balti államok, továbbá Románia és Bulgária. Szlovákia és Csehország helyzete szilárdabb.
Nigel Rendell, az RBC Capital Markets csoport vezető elemzője ugyancsak az inflációt tartja a központi kérdésnek, amit a magasabb élelmiszer- és üzemanyagárak meglódítottak az egész térségben. Véleménye szerint az új európai piacgazdaságok esetében nem működik az az elmélet, hogy a bővülő hazai keresletnek köszönhetően akkor is fenn tudják tartani a növekedési ütemet, ha a fejlett gazdaságok lassulnak. „A közép-európai új gazdaságok nem képesek függetlenül működni a világ többi részétől, mivel exportjuk 70 százaléka nyugati piacokra irányul (...) elkerülhetetlen, hogy e gazdaságok növekedése is visszaessen, ha Amerika, Nyugat-Európa és más fejlett térségek recesszióba esnének” – vélekedett.
A szakértő szerint a térség központi bankjainak nehéz döntéseket kell hozniuk. Magyarországon szerinte a kérdés úgy merül fel, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kamatlábak emelésével reagáljon-e a folytatódó magas inflációra és a forint további gyengülésének veszélyére, vagy kamatcsökkentéssel próbálja meg serkenteni a növekedést.

*

Idén júniusban a fogyasztói árak várhatóan 5,8 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbiaknál, a termelői árak pedig 4,5 százalékkal haladhatják meg a 2007. júniusi szintet – áll az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-Stratégiai Kutató Intézet Mikroszkóp című kiadványában.Tavaly júniustól a közszférában 8,3 százalékos volt a béremelés a 2008. januári 13. havi egyszeri juttatás terhére, ezért januárban a közszférában csak félhavi kifizetés történt, ami a bruttó keresetek jelentős csökkenését eredményezi abban a hónapban. Júniustól ez a hatás kikerül a bázisból, aminek következtében a költségvetési szféra keresetemelkedésének üteme érezhetően mérséklődik - írja az Ecostat. Előrejelzése szerint 2008 júniusában a költségvetési szférában 5 százalékos, a versenyszférában pedig 7,5 százalékos keresetemelkedés várható az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a nemzetgazdaság egészében a bruttó átlagkereset 6,7 százalékkal nőhet.
A kutatóintézet prognózisa szerint 2008 júniusában az ipar belföldi értékesítése 3,4 százalékkal, az exportértékesítés 11,1 százalékkal, az ipari termelés pedig 6,3 százalékkal bővülhet az előző év azonos időszakához képest.

MTI