Sinkó Eszter: Ennyire szétesett állapotban még soha nem volt az egészségügy

Tavaly még menekülő utat jelentett a magánegészségügy azoknak, akiknek volt megtakarításuk, ma már ez a kapu bezárulni látszik, hiszen jelentős forgalomcsökkenésről számolnak be a magánszektor szereplői – mutatott rá a közellátás fénytöréséből szemlélve a privát szférát Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának dékánhelyettese. Az egészségügyi közgazdász szerint a túl sokáig (idén februárig) fenntartott átlagfinanszírozás „bebetonozta” az állami szolgáltatásokat, és bár a szakrendelők teljesítménye mára elérte a 2019-es bázisév 90 százalékát, a kórházak többsége még mindig nem vette fel a ritmust.

Míg tavaly a magánellátók azért lobbiztak, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) fogadja be a kapacitásaikat, ma már ez nem éri meg, hiszen a direkt béremelések összege – hiába ígérte ezt az egészségügyért felelős államtitkár – egyelőre nem épült be sem a HBCS-be sem a Német-pont értékbe, így az ellátások díjtételei nagyon alacsonyak – magyarázta Sinkó Eszter, megemlítve azt is, hogy a 2300 milliárd forintos gyógyító-megelőző kasszából 911 milliárd forintot fordítanak a bérekre.

A betegek nem férnek hozzá az állami szolgáltatásokhoz, ha valahogyan mégis „becsúsznak” a rendszerbe, akkor sem biztos, hogy a megfelelő ellátást kapják. Előretörtek a kórházi fertőzések, ha egy polimorbid, 70-80 éves beteg bekerül a fekvőbeteg ellátásba, „imádkozni kell, hogy épségben kijöjjön onnan” – festette le a közellátás helyzetét az egészségügyi közgazdász, aki szerint az elmúlt 30 évben még soha nem volt ennyire szétesett állapotban az egészségügy.

A paraszolvencia kivonása nyomán látványosan omlott össze az állami rendszer, és nem volt szerencsés az sem, hogy a Magyar Orvosi Kamara javaslata nyomán egységesen emelték az orvosbéreket – jegyezte meg Sinkó Eszter. Ehhez a gondolathoz csatlakozva Végh Attila, az Eurohealth Ltd. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az infláció és a reálbér növekedés nyomán kevesebb a műtétszám az állami intézményekben, és a közellátásból való kiábrándulás mellett a paraszolvencia kivezetése is „hajtja” a magánellátást.

Míg Sinkó Eszter azt hangsúlyozta, hogy ki kell alakítani a magán és a közellátás együttélésének szabályait, hiszen két párhuzamos egészségügyi rendszer nem tartható fenn, addig Végh Attila a biztosítók térnyerésében látta a megoldást.

– A magánszektorban a kapitalizmus elvei érvényesülnek, a profit pedig hatékonyságösztönző. Ugyanakkor a politika tart attól, hogy a magánszolgáltatók „lerabolják” az államot, pedig vannak eszközök a kordában tartásra. Ne csak a „zsebből fizető” piac nőjön, hanem legyenek az álam által adókedvezménnyel támogatott kockázatközösségek, akkor szélesedhet a magánellátási paletta is.

Az elmúlt egy évben számos új, professzionális szolgáltatást vezettek be a magánszolgáltatók, sokan a komplexitás irányába léptek, és az árak sem szabadultak el túlzottan, ami a betegeknek kedvez. Ugyanakkor a befektetők már kevésbé jó évet zártak, hiszen áraikban nem tudták érvényesíteni azt a brutális költségnövekedést, amit a forintromlás, az energiaárak és az orvosi fizetések emelkedése generált – elemezte az elmúlt egy évet Végh Attila, hozzátéve, hogy úgy a köz- mint a magánellátásban transzparenciára lenne szükség. – Tegyük ki a nosocomiális infekciók, a betegbiztonsági, mortalitási és gyógyulási mutatóinkat, hogy a számokat bárki kedvére elemezhesse. Most csak a külsőségeket tudjuk értékelni, az ellátás minőségét nem – szögezte le az igazgató.

Fotó: Erdős Juci

Hatékonyságnöveléssel az áremelés ellen

Míg korábban mind több magánszolgáltató igyekezett kórházat nyitni, ez ma már nem „biznisz”, a bevételek csak szoros költségmenedzsmenttel tarthatóak, jegyezte meg Végh Attila, és erről tanúskodtak a megszólalások a konferencia második kerekasztala mellett is, ahol Fábián Kálmán, az Emineo Magánkórház stratégiai igazgatója azt mondta, azok a magánellátók, amelyek fekvőbeteg ellátást is biztosítanak, nagyobb visszaesést tapasztalhattak az elmúlt egy évben, mint a csak járóbetegeket fogadók.  

Jó lenne, ha nem kreatívan, hanem szabályozottan tehetnénk hatékonyabbá az ellátást, ebben segíthetne, ha felülvizsgálnák a több évtizedes minimumfeltételeket – fogalmazott Lancz Róbert, a Doktor24 Csoport vezérigazgatója, aki hozzáfűzte azt is, az elmúlt egy-másfél évben nemcsak a háttérszolgáltatások ésszerűsítésével, a költségek szabályozásával, hanem a hatékonyság növelésével igyekeztek elkerülni az áremelést. Több szakmában is aktívan kísérleteznek azzal, hogy egy orvos egyszerre 3-4 szobában dolgozik, csak orvosi munkát végez, a betegekkel a szakdolgozók foglalkoznak többet. Orvosidőben ez óránként 3-4 percet jelent, ami költségoldalon sokat javít.

Akciók helyett dinamikus árazást vezettek be az Emineo Magánkórházban, amelyet egy algoritmus végez annak függvényében, hogy milyen egy adott orvos rendelésének a telítettsége – számolt be Fábián Kálmán. Bár a páciensek nehezen fogadták el a rendszert, de egy fél év elteltével azoknál az – újonnan érkező és/vagy fiatal – orvosaiknál is sikerült 80-90 százalékos telítettséget elérni, akiknél korábban ez mindössze 30-40 százalék volt. A fekvőbeteg ellátásban egyre nagyobb az igény a részletfizetésre, és míg korábban erre személyes megbeszélés alapján adtak lehetőséget, most gyors és jogszerű hitelképesség vizsgálattal minősítik a pácienseket.

A Budai Szemészeti Központ régóta biztosít részletfizetést, de Nagymihály Attila orvosszakmai vezető tapasztalatai szerint a kamatkörnyezet kedvezőtlen változásai miatt csökken ez iránt a kereslet. Megjegyezte azt is, hogy a profitabilitás mérséklődésével számol, mozgásteret a kataraktaműtétek területén érzékel, amit az állami ellátás milyensége és a várólista hossza határoz meg.

2017-2022 között megnőtt az akvizíciók száma, most csökkenni látszik – mutattak rá a piaci mozgásokra a szakértők. Míg Karli Péter, a Heal Partners tranzakciós tanácsadó cég tulajdonosa és ügyvezetője az iparági környezet változásaival magyarázta a vevői érdeklődés megcsappanását, Kolodzey Zoltán, az Oppenheim Ügyvédi Iroda jogásza arról beszélt, van mozgás a piacon, de jellemzően azoknál, ahol az eladó rendelkezik vízióval a tranzakciót követő időszakra is.

Átstrukturált beruházások

Nehéz év volt, radikálisan változó gazdasági környezet, a recesszió hatását a kereslet csappanásában is érzékelték a szolgáltatók, amit tovább terhel a magán- és közellátás tisztázatlan viszonya – számolt be Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója. A bizonytalan gazdasági és egészségpolitikai környezet Sas Andrea, a Maternity Magánklinika cégvezetője szerint is problémákat okoz, hiszen „nem tudjuk, holnap milyen rendelet jön ki, amihez alkalmazkodnunk kell”.

A több lábon állás lehet a túlélés záloga Kovács Róbert, a Semmelweis Kft. ügyvezetője szerint. Míg az előző években biztos bevételt jelentett a nemzetközi sportversenyeken nyújtott egészségügyi szolgáltatás, a kiesést most éppen egy kínai város egészségügyi kampusza megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséből pótolják.

Több beruházást kellett elhalasztania vagy átstrukturálnia a szegedi Noé Egészségközpontnak Bagi Károly ügyvezető igazgató beszámolója szerint, és a Maternity is arról döntött, hogy bezárja a szegedi klinikáját, mert a működtetés napi szintű felügyelete nélkül veszteséget termelt. Elhalasztották és kisebb léptékűre szabták a budapesti, Királyhágó úti beruházásukat is.

Míg Bagi Károly úgy fogalmazott, hogy „meg kell küzdeni minden egyes orvosi óráért”, Sas Andrea azt említette, hogy muszáj a magánszolgáltatóknak versenyezniük az állami fizetésekkel, Kovács Róbert szerint pedig hosszú távon a szféra működését és működőképességét a szakdolgozói létszám fogja meghatározni.