Riasztó jelentés
Magyarországon magasabb a halálozás azokban a halálokokban, amelyekre jelentős hatást gyakorol az egészségügyi rendszer működése, állapítja meg egy tanulmány, amit ezúttal a Portfolio alapján az InfoRádió közöl.
Magyarország társadalmának egészségi állapotát Orosz Éva és Kollányi Zsófia, az ELTE egyetemi tanára, illetve adjunktusa mutatta be részletesen tanulmányában, a megállapításokat ezúttal a Portfolio foglalta össze.
A magyar lakosság egészségi állapotának alakulására a kutatók a születéskor várható és a 40 éves korban várható élettartam mutatót használták. Az 1960-as években kezdődött várható élettartam-csökkenés az 1990-es évek elején gyorsult fel, és 1993-ig tartott ez a folyamat. A trend 1994-ben fordult meg, azóta növekszik a népesség várható élettartama, ami elsősorban a szív- és érrendszeri halálozások csökkenésének köszönhető. Ennek a pozitív trendnek a mértéke azonban nem volt elég ahhoz, hogy Magyarország javítson relatív helyzetén.
A magyar férfilakosság egészét tekintve, az elmúlt több mint 50 évben végbement gazdasági-társadalmi változásoknak az életkilátások javulásában mért eredménye csekély; a magyar férfiak 40 éves korukban csupán 1,4 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint 50 évvel ezelőtt.
A 40 éves korban várható élettartam 4,3 évvel növekedett, ami önmagában véve jó eredménynek tekinthető; ezzel az értékkel a vizsgált országok első harmadába tartozunk. Ugyanakkor Magyarország esetében mind a két időszakban rosszabb volt a népesség egészségi állapota (40 éves korban várható élettartama), mint ami a gazdaság fejlettsége alapján elvárható lett volna. Az elmúlt években növekedett a magyar népesség várható élettartama, de ez a növekedés szerényebb mértékű volt, mint a többi posztszocialista országé, és a gazdasági fejlettségünkhöz viszonyított helyzetünk sem javult.
