Társadalmi riport 2016 – az egészségügyről
Az egészségügy területén komoly lemaradásunk van az EU-15 átlagához, és a többi visegrádi országhoz képest is, közli a Magyar Nemzet.
Mutatóink gyengébbek, mint amilyenek a ’80-as évek végén voltak, ráadásul hazánk gazdasági fejlettségéhez képest az elvárhatónál rosszabb a népesség egészségi állapota – erről Orosz Éva, az ELTE egyetemi tanára beszélt a Tárki Társadalmi riport 2016 című kötetének bemutatóján. Mint mondta, Kollányi Zsófiával írt tanulmányuk szerint ha a különböző iskolai végzettséggel rendelkezők egészségi állapotát vizsgáljuk, lényegesen nagyobb hazánkban az egyenlőtlenség, mint az EU-15 esetében.
A tanulmányból kiderült, 2014-ben a negyvenéves magyar férfiak életkilátásai 6,8 évvel voltak rövidebbek, mint az EU-15 (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság) országokban élő férfiakéi. Emellett pedig 2,2 évvel rövidebb a V4 országokban élőknél. Ha pedig az elmúlt ötven évet nézzük, csekély, mindössze 1,4 év a javulás a férfiak negyvenéves korban várható átlag élettartama között, mint 1960-ban.
A rossz eredményeknek egyik oka lehet, hogy nem megfelelő az ágazatra fordított közkiadások mértéke. A tanulmány szerint ugyanis az egy főre jutó magyar egészségügyi közkiadás 2013-ban mindössze az EU-15 átlag 37 százalékát érte el. A szakértők által is gyakran emlegetett, jelentős probléma, hogy 2013-ban a GDP csupán 4,9 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben ez a szám 1992-ben még 6 százalék volt. Ez a trend szinte egyedülálló az EU-ban, írja a lap.
