Októbertől módosulnak a szabályok a gyógyszerpiacon

Október elsejével – a harmadik vaklicit eredményeként – további 789 gyógyszer fogyasztói ára csökken. Akad közöttük néhány tucat, amelyek esetében a mérséklés mértéke eléri 60-70 százalékot, míg közel 500 készítmény esetében ez az arány 10-25 százalék között mozog, derült ki egy szerdai gyógyszerészkamarai szakmai háttérbeszélgetésen. Ugyanitt szó esett arról is, hogy október elsejével több, már korábban elfogadott jogszabály-módosítás lép hatályba.

Így például megelőzendő az esetleges gyógyszerhiányt, 5-ről 10 százalékra nő a preferált referencia ársáv határa, vagyis azok a gyógyszerek kerülhetnek ebbe a kiemelt kategóriába, amelyek ára legfeljebb 10 százalékkal magasabb a referencia készítménynél. Ugyancsak az ellátás biztonságát hivatott szavatolni az a változás, amely 1-ről 3 százalékra emeli a piacralépési, illetve 30-ról 50 százalékra növeli a delistázási határt.

Az Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) szakértőinek kalkulációja szerint míg az első, tavaly októberben lezajlott vaklicit 35 milliárdos fogyasztói árcsökkentést, a következő, idén áprilisban megtartott hasonló akció körülbelül 20, a legutolsó pedig 7 milliárdos fogyasztói árcsökkentést eredményezett. Ez a fajta, vaklicites árpolitika addig tartható fenn, tették hozzá, amíg vannak újabb és újabb készítmények, hiszen egy idő után a már piacon lévők elérik azt az árat, amely alá más semmiképp sem tudnak menni a gyártók. A hazai vállalatok a kamaraiak meglátása szerint a második és a harmadik vaklicitben vettek a korábbinál intenzívebben részt.

A vaklicitek a gyógyszerészek szempontjából egyrészt a raktáron lévő készletek
leértékelődését, illetve immobillá válását, s egyúttal árrés-bevétel csökkenést is
eredményeznek. A legutolsó akció, a 7 milliárd forintos fogyasztói árcsökkenés
például számításaik alapján 900 millió – 1 milliárd forintos árrés-kiesést jelent a patikáknak.

Az idei év elejétől kezdve a kormány igyekezett kompenzálni azt a több tíz milliárdos veszteséget, amelyet a gyógyszertárak 2007-2010 között szenvedtek el. Ennek egyik eleme a patikai generikus program támogatása, amelyre 2013-ban negyedévenként 900 millió forintot fordítanak (éves szinten 3,6 milliárd). Az idén bevezetett rendszer – amelynek keretében azok a patikák számíthatnak többletpénzre, amelyekben a beváltott közfinanszírozott receptek minimum 35 százalékának esetében preferált referencia készítményhez jut a beteg – idei első etapjában szinte minden gyógyszertár teljesítette a fenti követelményt, a második negyedévben azonban a többletbevételtől eleső patikák száma megközelítette az ötszázat, a harmadik negyedévben viszont megint emelkedett a kvótát teljesítők aránya. A szakértők úgy vélik, ez azzal magyarázható, hogy az áprilisi vaklicitet követően a harmadik negyedévre stabilizálódott ismét a piac.

A kompenzáció további eleme a kis gyógyszertárak támogatása, amelyre annak ellenére jut majd jövőre változatlanul 600-700 millió forint, hogy az összeg
jelenlegi forrása, a nagypatikák szolidaritási adója idén év végén megszűnik.
Ugyancsak a patikák stabilizálását szolgálta a gyógyszer nagy- és kiskereskedők közötti árrés-átrendezés, amelynek révén 3,2 milliárdos többlethez jutnak a gyógyszertárak, s abban is reménykednek, hogy a miniszterelnök által korábban ígért patikai szolgáltatási díj is megjelenik néhány milliárd forint erejéig a költségvetésben. Erről azonban még nincs végleges döntés.

Megalakult az a munkabizottság is, amelynek feladata annak a hitelkonstrukciónak a kidolgozása, amelynek révén a gyógyszerészek patikájuk tényleges tulajdonosaivá, illetve idővel többségi tulajdonosaivá válhatnak. Eddig két egyeztetésen vannak túl, javaslataikat október végén szeretnék letenni a kormány asztalára.

Jelenleg az adatok összegyűjtésénél tartanak. Ami pedig a kamarai belső ügyeket illeti, az új választási rendszer – amelynek értelmében bármilyen kamarai tisztség esetében legalább a választásra jogosultak 25 százalékának jelen kell lennie – a területi szervezetek küldötteinek megválasztását nehezíti. Nem véletlenül javasolta annak idején az MGYK, hogy legyen elég a választók 10 százalékának jelenléte ennél az aktusnál, ezt azonban a tárgyalások során nem fogadták el.

Egyelőre annyit tudni, hogy az új rendszer miatt alapszabályt ugyan kell
módosítani, a kamara jelenlegi szervezetéhez azonban nem kell hozzányúlni, közölte Hankó Zoltán. Az MGYK elnöke azt is elmondta, a választási rendszer végiggondolásánál addig jutottak, hogy elvetették az internetes szavazást, mint lehetőséget.